Mielőtt még ezt is felfedeznék: Kappolg!

Mi is az a kappolg? Mért én írok ilyen spekulatív biológiás cikket? Mert az én ötletem. Titanlizard hasonló kaliberű ötletét pedig idén felfedezték… Szóval inkább publikussá teszem eme munkásságom, hogy aztán verhessem King Kongként a mellkasom, hogy: ÉN MEG MONDTAM! No meg oda tollkodhassak a szakembereknek, hogy ezt az állatot és az új családfa ágat min van, Kappolgnak kell nevezni!

Hát igen a Chilesaurus nagyot robbantott a paleo közösségben, majd jött a Dinosauriák koronázatlan trollja. A Yi qi! Egy csettintéssel minden reflektorfényt elvett szegény chilei dínótól. Egy Maniraptora mi magasról tesz a logikára és nem tollból való siklószárnya van. NEM! Bőrszárnya. Egy olyan állatnak minek a teljes közeli rokonságában fejlett dísztollak vagyis „szárnytollak” vannak. Isten, Gaia, vagy ha külön személy felel az evolúcióért, akkor ama felsőbb hatalom/lény bizony nagyon tudja, hogy kell trollkodni. Ám a kappolg a lényeg.
Kappolg egy blog projekt része lenne eredetileg, miből ha lesz is valami, akkor nagyon sokára. Ám mint írtam nem várok eme lénnyel. A fő poén, hogy együtt szerepelt volna a Kappolg a mára már felfedezett Yi qi-vel. Illetve annak fiktív megfelelőjével.

A kappolg egy Pterosauria. Eme Archosauriák mellső lábai alakultak bőrszárnyakká. A kappolg viszont visszaszokott a talajlakó életmódhoz. A szárnyak lábakká alakultak, míg az eddig lábai elcsökevényesedtek, esetleg el is tűntek vagy tán fogó alkalmatosságokká alakultak át.

Felvezetem, hogy is alkottam meg a kappolgot. Így rálátása lesz mindenkinek mi mért is ilyen. A leggagyibb rajzok az én kreálmányaim. Lényegében egy spekulatív új Pterosauria típus megalkotásának folyamatait láthatjátok alább. Eljutottunk már arra a szintre, hogy kimerjük jelenteni, hogy eme lény létezhetett. Nem azt mondjuk, hogy pont ilyen lehetett. Mert a Yi qi is eltér Titanlizard féle eredeti spekulációtól, de az alapkoncepció az ugyan az. Sőt magát a rokonságot is eltalálta.

Kappolg születése:

Igazából ihletődtem. A Gothic 1 és 2. részeiből. Ezekben ugyanis szerepel egy lény, ami magyarul harapó néven fut. (Németül Beißer, angolul Biter.) Igazság szerint nagyon nem hasonlít pterora. Rokonítható velük a játékból a ragadozó (Snapper) minek úgy szintén csak lábai vannak. A harapók az orkok amolyan háziállatai. Gondolom én, mivel sehol nem írnak ilyesmit. Mivel orkok közelében vannak és van rajtuk hám vagy szájkosár szerűség, így gondolom azok állatai.

Még hozzá tenném, hogy a borotva (Razor) sárkányrabló (Dragon Snapper/Drachensnapper) is hasonló mellső lábaktól mentes ragadozó dínó szerűség. Igaz a nyelvük villás. Harmadik részben egy nagy Theropoda is beköszön a játékba már és a ragadozók is kapnak mellső lábakat, innentől már tényleges retro pikkelyes raptorként működnek. Negyedik részben meg... csak a kinézetük változik kissé.

Ragadozó és Harapó

Mi köze van ennek, a kappolghoz? Nem tudom mért, de valami miatt eme lények ihlettek a kappolgra. El kezdtem gondolkodni, hogy ilyesmi valóságban miből lehetne kivitelezhető. Valami oknál fogva a pterokra terelődött a figyelmem. 

Azt tudtam, hogy a mellső lábaik erősek, révén ezek a szárnyak. Ám ekkoriban még az volt a vélekedés, hogy a nagy termetű fajok nem voltak képesek felszállni, csak ha elég erősek voltak a meleg légáramlatok miket meglovagolhattak. Tehát az elméletem ment a fiókba.

Egészen egy Deviantart képig. Ahol egy Nyctosaurus a szárnyaira támaszkodik. Persze igen. Időközben kiderült, hogy a legnagyobb Pterosauriáknak sem kellett a meleg légáramlatokra várniuk a levegőbe emelkedéshez. Tény, hogy megkönnyítették a dolgukat. A lényeg, hogy olyan erős volt a szárnyizomzatuk, hogy a szárnyaikkal olyan gyorsan és magasra feltudták magukat lökni a levegőbe (ugrani...), hogy olyan magasságból már feltudtak emelkedni. Ez piszok erős izomzat. Ez lett a pecsét a kappolg hitelességére. (Számomra a néhány pozitívum közt eme levegőbe „katapultálás” az egyik az „Ősállatok top 10-e” főrmedvényből.) Ekkor még nem volt neve a lénynek. 

Ismerősöm tervezett egy asztali startégiai játékot. Egy fantasyt. Lénytervező és lore felelős lettem volna. Ki is találtam, hogy a klasszikus fantasy tajga/tundra lény elképzelést dobjuk ki a kukába. Újítsunk be. Legyenek mamutok, trollok, kardfogú tigrisek meg miegymás helyet Dínók! Reális spekulatív tollas dínók egy fantasy világban! Úgy ám! Ilyen még sehol nem volt. Mivel a helyi civilizáció „raptor/troodon” lett volna, így új kicsi ragadozó lények kelletek. Nem akartam sablon Theropodákat. Így beáldoztam az én földön kappolgó Pterosauriám. Igen. A kappolg amolyan hangutánzó szó, ahogy eme lények egy nyári tajgai folyómosás kavicsos partján rárontanak az áldozatukra.

Mauja Karala képe

Birodalmi Krónikák kappolg jegyzete (megjegyzem, hogy vannak fogalom hibák benne):

„Más új lény típusok esetén például a meglévő vagy már kihalt ágakat is fel lehet használni. Pl. a Pterosaurusok.

A Quetzalcoatlus faj tovább fejlődhet, úgy, hogy elveszti a röpképességét, így pycnofibres (olyan mint a pihés toll) kűltakaróval megáldott négylábú hosszúnyakú csőrős valamit kapunk. Lehet növényevő, lehet ragadozó, lehet mindenevő. Lehet a gnómok hátasállata is akár.

Ugyan úgy eme archosauria ágon másik lehetőség eme lényeknél, a képen látható.

Tehát a szárnyak ismételten visszafejlődnek, lábakká alakulnak, a tényleges hátsólábak pedig elcsökevényesednek, eltűnnek, vagy bizarr fogószervekké alakulnak. Eme pterosaurus típus (kappolg nevet javaslom) roppant agilis és könyörtelen ragadozó.”

Darren Naish képe a Tetrapod Zoology-ról

Kappolgot Pterosauria típusnak jelölném meg inkább, nem kimondott genusnak. Tetrapod Zoology-n már szerepelt röpképtelen ptero. Konkrétan Azhdarchidae eredettel. Eme koncepció annyira nem új. Ám származása miatt négy lábon jár a jószág. Számos spekulatív biológiás projektben feltűnik hasonló. Egy oka van: Azhdarchidae ág maradt fent jelenlegi tudásunk szerint a kihalás idejére.

Én a kappolgot leginkább fogakkal rendelkező pteroktól eredeztetném. Cikk folyamán nem véletlen fog a lény kissé Ornithocheirusra hasonlítani. Konkrét eredetet én nem jelöltem meg csak azt, hogy Azhdarchidae inkább négy lábra fejlődne vissza nem kettőre.

Azért Dougal Dixon The New Dinosaurs és Az Ember után munkásságát ne hagyjuk ki. Tény, hogy a négy lábú ptero kicsit pontatlan, mert a szárnyat képező ujjon jár. Eme szempontból Naish féle hihetőbb. De Dixon munkásságát ne vitassuk el. Van itt ugye négy lábú ptero. Kétlábú több féle is. Alkotott ő röpképeset, röpképtelent is. A végére pedig egy röpképtelen denevér tőle. Igen Dixon ihlette a Primeval jövő ragadozóját.

Egy másik nem egészen idetartozó (rendszertanilag) spekulatív biológiás kreálmány jó példa a bizarr dolgokra. John Meszaros… Mészáros János magyarán, kreált egy plankton szűrögető Anomalocaridát. Egy évre rá fel lett fedezve.

Én eredeti koncepciós rajzaim, illetve firkáim: 

Birodalmi Krónikákhoz:

Mint látható mobillal fotóztam le... a silány digitalizáláson kívül azért van mit mondanom róla. Elsőnek elkezdtem felvázolni magát a lényt. Ezek az oldalnézetes képek ahol teljes alakban van a lény kétszer is. Igen, nem tudok rajzolni az jól látható. Majd jött a fej, nyak és szárny változat majd a sima fej. Ez utóbbi egy halászatra szakosodott fajta lenne. A lényeg, hogy elsőnek elképzelésemet fejből firkáltam le. Látszik is az egykori szárnyak totális anatómiai pontatlanságán. Utána Pterosauria csontváz rekonstrukciók alapján a felső sorban lévő szárny és „tudja a fene milyen faj” ptero következett. Mivel az asztali startégiai játék munkálatai leálltak, így nem készítettem újabb anatómiailag reálisabb vázlatot.

Primeval Blog projekthez:

 

Eredeti koncepció szerint a Kappolg középső vagy felső esetleg, kréta végi Ausztráliához közeli szigeten vált röpképtelenné. Élőhelyét ekkor Dicynodontiákkal osztotta meg. Ezek voltak a préda állatok. (Dicynodontia pl. a Primevalból a Diictodon vagy a Dinosaurusok a Föld Uraiból a Placerias. Vannak kréta korból is eme nem emlős Synapsida maradványok Ausztráliából.) Titanlizard bőrszárnyas Scansoriopterygidaeája is itt foglalt volna helyet. Kappolg eme fiktív szigeten lényegében ragadozó / csúcsragadozó lett volna. Persze nem zárhatjuk ki esetleges más táplálékforrásra szakosodott kappolg típusok létét.

Az én koncepciós rajzomon ilyen Dicynodontia fiókákat üldöz. Feltűnhet, hogy fejlett dísztollai vannak. Bolyhoska első és második cikk óta blog alapelve, hogy a toll és pycnofibres homológ. Tehát nem egymástól külön fejlődtek ki. Esetleg közös az eredetük, vagy a pycnofibres volt a tollak felmenője. Erre alapoztam, hogy a kappolg, akkor mért ne rendelkezhetne olyan pycnofibresszel mi ha külön is a Dinosauriák tollaitól, de tollá fejlődött. ("pycnotoll") Persze csak akkor nevezhetjük tollnak, ha a pycnofibrest is bevesszük a toll fogalomba.

Blogos háttér:

Sajnos a Birodalmi Krónikákból nem lett sok minden. Kappolgom nagyrészt kidolgozottan került vissza a fiókba. Majd itt a blogon újra előkerült és többen is rácuppantak. Titanlizardot nehéz volt meggyőzni, hogy az alapkoncepció helyes. Annyit elfogadott, hogy szárnyakból lábak, ám a testtartást már nem. Az ő újra gondolt elképzelése az alábbi volt.

Persze ez a koncepció nála se tartotta sokáig magát. Blogos skype beszélgetés közben hol máshól, mint Deviantarton egy spekulatív biológiás projektnél megtaláltam azt az animációt, ahogy a Kappolg sétálhatott. Persze hála égnek nem a kappolg ötletem nyúlták le. Eme spekulatív biológiás projekt lényege, hogy terraformált bolygóra Földről többször is más-más korokból állatokat vittek el. Képen egy quadruped madár, pontosabban egy „swiftlet” látható. (Sheather888 vagyis Dylan Bajda alkotása az alábbi animált kép.)

Persze kappolg esetén szó sincs repülésről. Ám a kappolg mellső lábain (egykori szárnyain) való járását más már megalkotta. Innentől a kappolg lény alapkitétele a szerkesztőségben teljesen elfogadottá vált. Most már csak a részletek kidolgozása maradt hátra.

Titanlizard szkeccs szinten két verziót is felvázolt a kappolgról. Míg Ádám 3D-s modellen ügyködik.

Kép készítése óta persze kiderült, hogy a kazuár nem igazán használja arra a taraját. Ettől függetlenül a koncepció kappolg esetén megtartható. Persze mellette felvetül még többféle csőr típus is. Alábbi képen láthatóak. Hát az ötödikre Titanlizard magyarázata jó Hornerisztikusan: „Mer’ csak.”

Persze gondolom kíváncsi mindenki, hogy 3D-ben hogy festene a lény. Túl részletes 3D modellel nem tudunk szolgálni, ám azért van mit megmutatni. Igen. Így több nézetből engem is meglepett, mennyire is groteszk egy lény lenne a valóságban.

 

 

 

 

 

 

Végezetül:

Maga a kappolg ötlete annyira azért nem az enyém. Dougal Dixon Night Stalker denevére hasonló. Az is egykori szárnyain jár, lábai elég groteszk pozíciójú karokká módosultak. Dixon mellet több elmélet is van röpképtelen Pterosauriákra. Egy valami viszont „csak az enyém”. Az hogy Pterosauria mi egykori szárnyain jár és már képtelen repülésre, lába pedig vagy nincsenek vagy nem használja már járásra. Ezt tudtommal más még nem alkotta meg, csak a Primeval Online.

Mindezek mellet felvetülhet hol és hogy fejlődhet ki. Eredeti projekt koncepcióban egy szigeten hol nem voltak ragadozók, ott váltak röpképtelenné. Ezen a szigeten pedig madarak és kis termetű röpképes pterok hiányában a Scansoriopterygidae dínók bőr szárnyakkal váltak röpképessé. Nos utóbbi mint cikk elején is volt, fel lett fedezve. Nem szigeten, hanem kontinensen élt. No meg elvben csak siklásra volt képes. Az alapkoncepció viszont azonos.

Benke Bálint alkotása

Források:

http://eurwentala.deviantart.com/art/Watchful-433412476

http://scienceblogs.com/tetrapodzoology/2008/09/20/shemhazai-azhdarchid/

http://sheather888.deviantart.com/art/Swiftlet-Motion-Cycle-Animation-437406649

http://worldofgothic.de/

http://darrennaish.blogspot.hu/2006/05/dicynodonts-that-didnt-die-late.html

http://www.sivatherium.narod.ru/library/Dixon_2/00_en.htm

http://blogs.scientificamerican.com/tetrapod-zoology/of-after-man-the-new-dinosaurs-and-greenworld-an-interview-with-dougal-dixon/