Mikor Charles Darwin felfedezte 200 évvel ezelőtt az első Toxodon és Macrauchenia maradványokat, a földön élt legfurcsább állatoknak hívta őket. A mai tudósokat is zavarba ejtette a dél-amerikai patások anatómiája, mivel úgy festett, mintha a természet több, egymástól távol élő állatfajból legózta volna össze őket.
Azonban a londoni Természettudományi Múzeum és a Yorki Egyetem közös kutatása fényt derített eme állatok rokonságára a többi emlőscsoporttal.
 |
| Toxodon, Peter Schouten alkotása |
A vizsgálatokat nehezítette, hogy a helyi nedves és trópusi éghajlat miatt a csontokból kivont DNS erősen roncsolt volt. A kutatócsoport e helyett a csontokban található kollagén struktúráját vette vizsgálat alá. Ez a fehérje túlélte az évmilliókat, innentől már csak össze kellett hasonlítani a szerkezetét más méhlepényesekével. Ezek alapján a páratlanujjú patásokhoz (lovak, orrszarvúak és tapírok) állnak a legközelebb. A két rend közös őse valószínűleg a mai Ázsia területén élt. A Litopterna rend első képviselői Észak-Amerikában jelentek meg 60 millió évvel ezelőtt, és valahogy átkerültek az akkor még elszigetelt Dél-Amerika kontinensére. A leszármazottaik később az egész kontinensen elterjedtek, párhuzamos fejlődés eredményeképpen a lovak és antilopok (pl. Machauchenia), a vízilovak és rinocéroszok (pl. Toxodon) megfelelői lettek.
Az uralmuknak 3 millió évvel ezelőtt bekövetkezett Nagy amerikai faunacsere vetett véget, mikor a frissen létrejött Panama-földszoroson át észak felől bevándorló állatfajok (lovak, tevék, macskafélék stb) az őshonos élővilággal együtt kiszorították őket. Az utolsó képviselőik 10 000 évvel ezelőtt haltak ki a frissen érkezett paleoindiánok által folytatott túlvadászat miatt.
A fentebb leírt vizsgálati módszer talán máshol is alkalmazható. A DNS molekula nagyon sérülékeny, nem marad fent millió évekig. A legrégebbi DNS minták - miket Grönlandon találtak 2007-ben - 480 000-800 000 évesek voltak. Azonban kollagénmolekulákat találtak egy 80 millió éves hadrosaurus combcsontban erről bővebben itt. Ha ez a módszer széles körben elterjed, akkor ez forradalmasíthatja az ősi gerincesek vizsgálatát. Kideríthetik a dinoszauruszok közötti rokonsági kapcsolatokat vagy megkereshetik az emberhez vezető fejlődési utat a korai emberősök csontjainak vizsgálatával.
Forrás: Nature.com
Az uralmuknak 3 millió évvel ezelőtt bekövetkezett Nagy amerikai faunacsere vetett véget, mikor a frissen létrejött Panama-földszoroson át észak felől bevándorló állatfajok (lovak, tevék, macskafélék stb) az őshonos élővilággal együtt kiszorították őket. Az utolsó képviselőik 10 000 évvel ezelőtt haltak ki a frissen érkezett paleoindiánok által folytatott túlvadászat miatt.
 |
| Macrauchenia, Peter Schouten illusztrációja |
A fentebb leírt vizsgálati módszer talán máshol is alkalmazható. A DNS molekula nagyon sérülékeny, nem marad fent millió évekig. A legrégebbi DNS minták - miket Grönlandon találtak 2007-ben - 480 000-800 000 évesek voltak. Azonban kollagénmolekulákat találtak egy 80 millió éves hadrosaurus combcsontban erről bővebben itt. Ha ez a módszer széles körben elterjed, akkor ez forradalmasíthatja az ősi gerincesek vizsgálatát. Kideríthetik a dinoszauruszok közötti rokonsági kapcsolatokat vagy megkereshetik az emberhez vezető fejlődési utat a korai emberősök csontjainak vizsgálatával.
Forrás: Nature.com
Nem lehetséges az hogy a Macrauchenia hoz hasonló állatoktól származik egy másik mai Dél amerikai emlősállat, ami ormányszerű képződménnyel rendelkezik......... A tapír
VálaszTörlésSzia!
TörlésTudni kell, hogy a tapír ősei a késő eocénban jelentek meg Észak Amerikában, teljesen függetlenül a litopternák őseitől és 3 millió évvel ezelőtt vándoroltak be Dél-Amerikába. A tapír inkább a rinocéroszok és a lovak rokona. Plusz az ormány nem mérvadó, ilyen alapon az elefántok őseivel is rokonságba állhatnak.
És köszönjük a felvetést.