Bolyhoska II – Nem minden cuki mi bolyhos

IsisMasshiro alkotása

Új dínó név: Bolyhoska cikkem már feltűnt néhány helyen belinkelve. Eme személyeknek köszönöm, hogy a cikkemet megfelelő retorikai fegyvernek gondolták. Így utólag én nem vagyok eléggé megbékélve saját írásommal. Szerintem nagyon felületes. Igen, tény ennyi információ is perdöntő mennyiségű, mint ami ott van. Ám valljuk be, sok ember van kiket nem tud meggyőzni és bizony talán ez sem fogja őket. Ez már az ő saját döntésük, hogy nem akarják az őslényeket valós állatokként kezelni.
Akkor most Bolyhoska 2; ha eztán is van ki tollatlan Tyrannosaurus, Triceratops vagy Velociraptor mellet kardoskodik... az az ember szimplán mérhetetlenül… olyan negatív szót tesztek ide ami nektek tetszik.

Eme írás előtt, a régit célszerű elolvasni. Révén lesznek információk miket nem veszek át belőle.

Minden Dinosaurus tollas, vagy a kezdeti formák pycnofibres nevű képletekkel rendelkeztek. Rugalmas szál magyarul a pycnofibres. Szőrtoll jobban kifejező, bár nem sok köze van a szőrhöz, tollak pedig ebből fejlődtek ki. Igazából toll szó is, mint összefoglaló jó lenne az Archosauriák kültakarójára. Jó lenne, ha az átlag laikus embereknek a toll szó hallatán, nem csak a szárnytollak jutnának eszébe. Még dokumentum filmekben is képesek az emu tollait szőrnek nevezni, csak mert nem szárnytoll kinézetű.

Tollas nem madár Dinosaurusok esetén is ez van. A bunkóbb emberek pedig még viccelődnek is, hogy repülő T.rex, vagy Brachiosaurus. Mintha a tollak elsődleges rendeltetése a repülés lenne. Márpedig ez nagyon téves. Példaképpen az alábbi felsorolás, hogy milyen változatosak voltak és még mennyire lehettek változatosabbak a tollak. (Pycnofibres is alább tollként kezelve.)

Pehely, Testtoll

Szálaik puhán szétterülnek. Jó hőszigetelők. Felnőtt mai Theropodáknál ritka, hogy csak ez lenne bőrfedő réteg. Nem madár Dinosaurusok mindegyike rendelkezhetett velük, minimum nagyon gyér mennyiséggel.

Kontúr, fedőtollak

A pehelytollak fölött elhelyezkedő fedőréteg.

Evezőtoll (szárny), kormánytoll (fark)

Theropodáknál jelentek meg, mint dísztollak, vagy vágta közbeni kormányzást segítő alkalmatosságok. (Ez utóbbi a farktollak.) Később specializálódtak repülésre.

Ma már nem létező típusok

Protopycnofibres / Protoszőrtoll – Több, mint valószínű, hogy létezett.

Legelső bőrfedőréteg az Archosauriáknál. Feltehetően különösebb tartás nélküli szőrszerű pikkely módosulat.

Pycnofibres / Szőrtoll

Pterosaurusok kültakarója, mely jó hőszigetelő illetve elősegítik a repülést.

Lepel Pycnofibres – Létezhetett

Anurognathus esetén esélyes, hogy farkán madarak mintájára lapított repülés közbeni kormányzást segítő képletei voltak.

Tapogató Pycnofibres - Létezett elvben

Anurognathus rendelkezett ilyenekkel.

Protopycnofibres és Prototoll közti átmenet - Több mint valószínű, hogy létezett.

Fejlettebb Avametatarilasa félék, főleg a Dinosauriformers-ek rendelkezhettek vele.

Prototoll

Korai Dinosaurusok rendelkezhettek vele.

Tolltüske - Létezett elvben

Ceratopsiák (és Pegomastax) rendelkeztek vele. Tüskévé módosult tollak vagy prototollak ezek.

Szártoll - Létezett elvben

Egy merev vagy közepesen hajlékony száll, ami akár 20-30 centis is lehet. Psittachosaurus esetén ez lehetett, a tolltüske elődje.

Lepeltoll - Fiktív

Lepeltollak a pehelytollak széles, lapos módosulatai, hasonlítanak kissé az evező tollakra, de nem azok. Nem Maniraptoriformes Dinosaurusoknál lehetséges.

damir-g-martin alkotása

Csörgőtoll - Fiktív

Valamely toll típus merev száraz módosulata, melyek összedörzsölődve hangot adnak ki. (Primeval széria raptora jó példa.)

Talapzat-toll - Fiktív

Akár több centi átmérőjű, rövidebb tollcsonk, mely Sauropodákon (vagy tán más Dinosaurusokon is) található védelem illetve dagonyázás utáni sár megtartó szerepet tölt be.

Toll-lemezkék - Fiktív

Lepeltollhoz hasonló, ám masszívabb, vastag tömör anyagú mely védelmi szerepet lát el.

Méregtoll - Fiktív

Toll merevítő szála állat által termelt (és nem prédából nyert) mérget tartalmaz. Almódosulata pl. szabadba kivezető méreg csatorna. – Védelmi célokat szolgál.

Mi is az a Dinosaurus?

Ja, hogy olyan nincs?

Persze ez így nem igaz. Rosszabb minőségű dokumentumfilmek, filmek, sorozatok, játékok stb. nomeg laikus emberek számára minden Dinosaurus, mi kihalt hüllő vagy hüllőszerű. Volt, hogy még az Ammonita, vagy Smilodon is dínó lett.

Pontosan mi is a Dinosaurus... igazából Dinosauria a rendes megnevezése. Tehát mik is a Dinosauriák. Pontos definiálás nincs. Kezdetek kezdetén Richard Owen Dinosauria mintafajoknak a Megalosaurust és Iguanodont nevezte meg. Ez ma is megfelel, nagy részt. Viszont eredetük nem tisztázott, nem kizárható hogy nincs közvetlen közös ősük a Dinosauriformeseken belül. Így konvergens vagy párhuzamos evolúció hozta létre őket az Archosauriákon belül. Egyes kutatók az Eoraptort nevezik közös ősnek, ezzel pedig ő a legelső Dinosauria. Eddig ismert legrégebbi az tény. Más elméletek szerint az Eoraptor csak a közvetlen Sauropodomorpha ős. Tehát nem ismerjük biztosra a közös őst, ha volt ilyen.

Csak példa, hogy akár ilyen szinten is felbomolhatna a Dinosauria egység, Darren Naish poénnak szánt képe, ám azért jobb félni, mint megijedni.

Madarak esetén ez hatványozottan igaz. Legtöbb madár fejlődésiág a K-T kihalás után vált szét. Az európai szigetvilágban vagy Dél-Amerikában futómadarak már a Kréta idején is éltek. (Gargantuavis, Patagopteryx) Kihalás előtt már jóval (5-15 millió évvel kb.) megjelentek a viharmadár-alakúak (Lonchodytes), gödényfélék (Torotix) és a lilealakúak (Cimolopteryx, Telmatornis, Graculavus).

Genetikai vizsgálatok publikus eredményei is sokkal széttagoltabbnak mutatják a madarakat. Könnyen meglehet, hogy nem egy közös Maniraptora őstől származnak. Amennyiben ez így van, azzal megszűnik a most ismert madár rendszertani fogalom egysége. Ezzel pedig a madárnak nevezett állatok végképpen Dinosauria különböző fent maradt ágai. (Többesszám és nem egyes, mivel ha nem közös az ősük, akkor külön ágak.) 

Dromaeosauridae és Troodontidae csoportokról egy időben egyes kutatók úgy gondolták, hogy már röpképes/siklásra képes Dinosauriákból fejlődtek vissza, vagyis ősmadarakból. (Előszeretettel neveznek vagy sorolnak be pár kivételtől eltekintve, mindent madárnak/ősmadárnak, mi repült vagy siklott, hiába nem madár. Pl. Archeopteryx.) Ezzel viszont, ha a madarak nem Dinosauriák, akkor ők sem, ha visszafejlődött „ősmadarak” volnának. Végül eme elméletet elvetették. A szomorú, hogy eme elméletnek van realitása még mindig. 

Nem madár Dinosauriákból jelenleg 500-700 genus ismert, vagy részlegesen ismert. Legnagyobb becslés a valaha élt genusok számát 3400 körülire teszi, ebben az is benne van miknek a maradványai teljesen megsemmisültek. Egy genusba nem csak egy faj tartozik, hanem akár öt, vagy még több. Így 6800-17 000 vagy talán több faj is élhetett.

Hm. Inkább több. Csak ma velünk kortárs 10 000 körüli Dinosauria faj ismert. Tehet nem kizárt, hogy eme eleve "elszállt" becslés is még nagyon a földhöz ragadt.

Pterosauriák terén 205 genus ismert. Ami azt jelenti, hogy 400-1000 közti faj is lehetett. Ámbár mivel csontjaik könnyen megsemmisültek, így ennél a Dinosauriákhoz hasonlóan jóval magasabb genus szám létezhetett.

Tollas genusok és azok arányai az ismert genus számokhoz viszonyítva eléggé aláássa, azt hogy a fő paleo szakértői vonal mennyire is korrekt.

Ha 600 a Dinosauria genusok száma, akkor 6,7%-uk tollas Pterosauria esetén 5,3% tollas. (Ez utóbbi inkább Pycnofibres.)

Ha Dinosauria genusok száma 500 akkor 8%, ha 700 akkor 5,7%

De a tudósok 700 genust nem számolnak, csak kevesebbet. (A sok genus összevonás miatt írtam ilyen magas értéket, révén olyan genusokat is összevonnak, miket nem kéne. Pl. Nanotyrannus és Tyrannosaurus.) Pterosauriák esetén már evidens a bőrfedőréteg minden fajnál. Dinosauriák esetén viszont nem, holott náluk arányaiban több genusnál ismert bőrfüggelék.

Akkor lásuk eme állatokat.

Ismert tollas Dinosauria genusok

Családfát én készítettem és sok agysejtem elpusztult tőle. Interneten nem találni aktuális elméleteknek megfelelő ilyen részletességű családfát. Sőt biztos, hogy ez se felel meg a kor ismereteinek. Jobb nincs, ezért alkottam meg. A célnak viszont megfelel. Természetesen nagyon nem biztos mi mikor jelent meg, mikor halt ki, vagy miből alakult ki.

A madár- és hüllőmedencéjűek számozása külön van. 

Lila X és vonalak az ismert tollas genusok jelölései. Pontozott vonal, hogy ama ág elviekben még tovább élhetett. Szaggatott vonal pedig nem más, hogy ama időszakból nincsenek leletek így pontos kapcsolat nem ismert, vagy nem lehet biztosra venni a kapcsolati rendszert az ágak közt. A vízszintes ágak, főleg a Miniraptoriformes esetén pedig szerintem a tudományos felfogás hülyesége. Új rendszertani nevet és egységet hoznak létre szinte minden ág leválása után, ahelyett, hogy hagynák ahogy van. Ez ekkor érdekes, mikor az ágak esélyes, hogy egy időben váltak szét így az is lehet, hogy egy közös őse volt mindegyiknek.  

Madármedencéjű:

1. Psittacosaurus (2002)

Kínából kicsempészett lelet, mely Németországban kötött ki, majd visszakerült Kínába. Az állat nincs besorolva egy Psittacosaurus fajba se. A test nagy részét szabálytalan mintázatú és méretű pikkelyek borították, mint más Ceratopsiák esetén. Ezen felül a leleten, mint képen látható, vannak a tollaknak tulajdonított „szállak”.

2. Triceratops (2002)

2002-ben találták a Triceratops bőr foszíliát egy wyomingi farm területén. De 2008-2009-ig nem lehetett róla hallani semmit. Majd 2013-ra legelfogadottabb lett a tolltövises Triceratops. Késtek jó pár évet ezzel. Foszílián láthatóak az egykori tolltövisek helyei.

3. Tianyulong (2009)

Üreges rost képződmények jobban hasonlítanak a Psittacosaurus farkán lévő „szálakra”, mint a Theropodák tollai vagy prototrollaira.

4. Pegomastax (2012)

A foszíliái 1966-1967-ben lettek begyűjtve, de Paul Sereno volt aki előkotorta 2012-ben és leírta a fajt… igen…

5. Kulindadromeus (2014)

Blog cikk itt. 

Korrektség kedvéért, ellenérveket kell felhozni.

Psittacosaurus esetén felvetülhet, hogy hamisítvány révén csempészett lelet volt. ( Archaeoraptor tökéletes példa.) Triceratops esetén pedig a probléma ott kezdődik, hogy a bőr foszílián látható képletek nem nevezhetőek se toll, se prototoll erős módosulatainak. Kidudorodó pikkely, vagy tövissé módosult pikkely is épp oly valószínű. Kulindadromeus és Tianyulong esetén egyszerűen bőrbetegséges volt… gombás volt. – Hasonló édes és sósvízi állatoknál is van. Pegomastax esetén is kétséges a toll eredete a tüskéinek.
Heterodontosauridaeák továbbá kétséges, hogy Dinosauriák lennének. Egyes kutatók a Sauropodomorphák és madármedencéjűek közti „láncszem”, „híd” vagy rokoni kapcsolatnak nevezik őket, vagyis nem igazi madármedencéjűnek. (Persze ez a közelebbi rokonságot is jelentheti a hüllő- és madármedencéjűek közt). Más kutatók szerint Marginocephaliákkal állnak közeli rokonságban, így nem egy korai időszakban levált ág, hanem szerves része a Cerapodáknak, vagy a teljes madármedencéjű rendszertan téves. Míg más hozzáállás szerint nem is Dinosauriák, révén annyira eltérnek mindegyik csoporttól. (Ám rokonság miatt még így is valószínű, hogy Dinosauriformesek. Ezzel pedig a Dinosauria előtt kialakult kültakarót erősíti.)

Hüllőmedencéjű:

1. Avimimus (1987)

Tollszár csomókkal rendelkezett. Ám tollakra más bizonyíték nincs.

2. Pelecanimimus (1994)

Bőrlenyomat kiértékelése eltérő. Egyesek szerint mintázat, mások szerint tollak mik láthatóak.

3.  Sinosauropteryx (1996)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták, mintázata is jól kivehető.

4. Protarchaeopteryx (1997)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

5. Caudipteryx (1998)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

6. Rahonavis (1998)

Singcsonton tollszár csomókat találtak. Luis M. Chiappe szerint képes lehetett repülni is más anatómiai tulajdonságai alapján. (Ez egy Dromaeosauridae, nem madár.)

7. Shuvuuia (1999)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták. Ám a kémiai vizsgálat bizonyította ezt teljesen.

8. Sinornithosaurus (1999)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

9. Beipiaosaurus (1999)

Bőrlenyomatán tollak is vannak.

10. Microraptor (2000)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

11. Nomingia (2000)

Caudipteryx farkához hasonló eme faj farok végi csigolyái, mely ugyan olyan tollazatot feltételeznek.

12. Scansoriopteryx (2002)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

13. Yixianosaurus (2003)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

14. Dilong (2004)

Bőrlenyomatán tollak is vannak.

15. Dilophosaurus (2004)

1996-ban talált „megkövesedett sár” alapján tollas volt. Az állat leült a sárba és lenyomata megmaradt.

16. Jinfengopteryx (2005)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

17. Juravenator (2006)

Fosszílis bőrén a tollakat is megtalálták.

18. Sinocalliopteryx (2007)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

19. Velociraptor (2007)

Tollszár csomók helyét megtalálták az állatnál.

20. Epidexipteryx (2008)

Nagy dísztollakkal rendelkezett, jura végén élt.

21. Concavenator

Tollszár csomók helyét megtalálták az állatnál.

22. Similicaudipteryx (2010)

Pygostyle nála is meg van, mint a Caudipteryx és Nomingia esetén. 2008-ban fedezték fel, de tollassága két évvel később „megerősítve lett”. (Pygostyle a farok végén lévő csigolyák összenövésével keletkező csont mely, a faroktollak rögzítésére szolgál.)

23. Xiaotingia (2011)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

24. Yutyrannus (2012)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

25. Sciurumimus (2012)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

26. Ornithomimus (2012)

Három különböző példány (1995, 2008, 2009) különböző úton tollakra találtak bizonyítékot. Lenyomat homokkőben, vagy a tollszár csomók helyét. – Nem Maniraptora, de szárny tollai voltak.

27. Ningyuansaurus (2012)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

28. Eosinopteryx (2013)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

29. Jianchangosaurus (2013)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

30. Changyuraptor (2014)

Fosszíliáján a tollakat is megtalálták.

31. Citipati (2014)

Pygostyle nála is megvan.

32. Conchoraptor (2014)

Pygostyle nála is megvan.

33. Deinocheirus (2014)

Pygostyle nála is megvan.

34. Yi (2015)

Tollakkal egyűt találták meg, ellenben bőrszárnya van, nem tollakból áll. Blog cikk itt.

35. Zhenyuanlong (2015)

Tollak lenyomatai megmaradtak.

Ellenérvek

Rahonavis esélyes, hogy kiméra, így a faj nomen nudum. Ornithomimus és más tollszár csomós kimutatások nem megbízhatóak, nem feltétlen bizonyítják, hogy az állat olyan tollakkal rendelkezhetett. Jianchangosaurus esetén tollaknak titulált nyomok nem elég jól kivehetőek és csak egy kis folton van a „váll” fölött. Dilophosaurus lenyomat esetén több tudós is felvetette, hogy az csak növényzet. (Meg a genus se biztos.) Concavenator esetén „pont” Darren Naish mutat rá arra, hogy tollszár csomóhoz hasonló struktúrák más esetben is előfordulhatnak.

Alábbi fajok/genusok esélyes, hogy madarak: Rahonavis, Scansoriopteryx, Epidexipteryx, Xiaotingia, Eosinopteryx. 

Ezenfelül a tollszár csomók nem feltétlen azok amiknek nézték. Pygostyle megléte nem feltétlen bizonyíték tollakra. (Az más kérdés, hogy nem létük pedig nem bizonyíték, a tollak nem létére. Flamingóknak sincs tollszár csomójuk…)

Az alvó sárkány

Mei long alvás közben pusztult el, madarakra jellemző pozícióban. Fejét részben hónalja alá dugta. Madarak arcukat így takarják el a szárnyukkal alvás közben. Az állat amúgy Troodontidae.

Cheung Chung Tat alkotása

Rhinorex 

Rhinorex bőre esetén viszonylag szabályos mintázatban követik egymást olyan pikkelyek, melyek a többitől eltérnek. E mellet a Triceratops toll nyomaihoz hasonló dolgokat is megfigyelhetünk. Hivatalosan sehol nincs értekezés róla, hogy ez az állat tollas lett volna. Internetre meg csak ezt a képet tették fel a bőrről. Ez alapján pedig nem jelenthetek ki semmit. Ám fenntartom ama lehetőség esélyét, hogy a képen bizony egykori tollak csatlakozási helyei láthatóak, viszonylag szabályos mintázatban.

Eme kacsacsőrű genust Utah területén találták és úgy 75 millió éve élt.

Cuki bolyhos Triceratops fióka
Történt ugyanis, hogy mi a szerkesztők elphelyszéztük... baltáztuk.

Facebookon lévő paleo művészek csoportjába valaki közzétett egy fotót a tulajdonában lévő "igazi" fióka Triceratops foszíliáról. Igen, hamisítvány is lehet, de ne feledkezzünk meg Dearcmhara shawcrossi esetéről. Az illetékes a fotót hamar leszedte, mire kapcsoltunk, hogy ha az nem kamu, akkor jelentős bizonyíték, addigra az illető nevét is elfelejtettük. Lehet minket ezért nyugodtan szidni. (Nem tudni mért szedte le a képet. Lehet rájött, hogy őt széttépnék, azért mert ilyen jelentős lelet van a birtokába és nem publikus.)

Az állat oldalán volt, jól kivehetőek volt jó pár helyen a bőr körvonalai. Én elsőre azt mondtam, hogy ez bizonyíték a tollatlanságra. Aztán vettem észre és Ádám is jelezte, hogy a lapocka és medence fölött elszíneződés van. Más tollas leletek alapján (Mint akár a Jianchangosaurus, mely toll maradványa legjobban hasonlít az illetékes Triceratops fiókáéra.) az bizony nagy eséllyel tollazat. No de nem tüskék, mint a felnőtteknél. Hanem sűrű pihék lehettek.

Igen lehet, hogy kamu volt a kép, illetve hogy az elszíneződés nem pihék voltak. Ám ismerve a foszília piacot és feketepiacot jó rá az esély, hogy nem ez az egyetlen jelentős információval bíró lelet magánkézben…

Concavenator tollszár csomói

A vonalka egy centi a méretarány véget. a, Alkar (singcsont és orsócsont) b, Tollszár csomók nyíllal jelölve. c, Pulykakeselyű singcsontja.

Gyakorta ábrázolják az állatot karonként öt szál tüskével. A probléma, hogy egy tollszár csomóhoz nem egy toll csatlakozik a kötőszövetek révén. Persze nem lehet kizárni, hogy a Concavenator tényleg csak tolltüskéket hordott a karjain, bár az hogy leggyakrabban csak ennyi az összes tollazat az állaton, sőt van, hogy még ezt sem ábrázolják az már eléggé szánalmas. Ennyire ragaszkodnak a pikkelyes Dinosauria képhez. A fő gond, hogy tollszár csomók csak fejlett tollaknál vannak, vagyis evező tollaknál. Ilyen jelenléte Carcharodontosauria esetén extrémen átírja az összetettebb tollak kifejlődéséről felállított összes hipotézist. 164 millió évről 175-re módosul az összetettebb tollak megjelenése és lejjebb csúszik pár rendszertani egységet. Ami a szárnytollas T.rex ábrázolást is legalizálja, sőt jelenlegi rendszertan alapján a szárnytollas Spinosaurust is.

Természetesen vannak ellenérvek. Egyik az enyém, a lepeltoll. Ez ha létezett, én szerintem párhuzamosan fejlődött ki az evezőtollakkal és úgyszintén díszítés volt a célja, tehát nem módosul fejlett evezőtollak megjelenésének ideje, csak kap egy „mostoha testvért”. Darren Naish a bütykök szabálytalan távolsága miatt veti fel, hogy nem tollszár csomók, továbbá hasonló képletek ínszalag kapcsolódásra is szolgálnak. Az megint más kérdés, hogy ilyen ínszalag kapcsolódás jobb minőségű foszíliákon nincs. Továbbá flamingóknak sincs tollszár csomóik mégis vannak repüléshez használt tollaik.

Yi qi

A feljebb linkelt cikket nem ismételném. Számomra roppantul gyanús, hogy Kína adja a "minden dínó tollas" elmélet majdnem egészét. Pegomastax és Triceratops tüskéinek mivolta kérdéses. Psittacosaurus és Tianyulong viszont kínai. Kulindadromeus pedig orosz, egyedül ő a zabszem az összeesküvés elméletemben. Yutyrannus és Dilong szintén kínai több másik tollas Coelurosauriával karöltve. Rendszertan pedig nem sziklaszilárd.

A lényeg, hogy a sok kínai tollas bizarr kinézetű és rendszertan szórásbeli tágság miatt én fent tartam annak az esélyét, hogy hamisítványok. Ha ez igaz lenne, akkor se borulna a minden dínó tollas elv végleg, a Kulindadromeus miatt. Ha az is hoax lenne, na akkor borul. Viszont nem hamisítványok, én csak mint hitelességem/korrektségem vészforgatókönyveként tartom fent eme eshetőséget. Továbbá az akkor e területen nagyon gyakori (pár ezer évenkénti) vulkánkitörések által hátra maradt hamuból keletkezett palás kőzeteknek köszönhetően, a tollak jobb eséllyel maradtak fent. Mázlista Kína.

Szórás

A családfa alapján kijelenthető, hogy minden Dinosauria több mint valószínűleg tollas volt. Vagy, az hogy minden Dinosauria tollas volt. Ennek mértéke és tollazat típusa változó. Egyes fajok esetén pár száll pihe, míg mások esetén bunda.

A fosszíliák szórása a családfán viszont nem egyenletes. 100%-ra a Coelurosauriákról lehet kijelenteni a tollasságot. Továbbá két szegényes bizonyítási értékkel bíró lelet van a Theropodákon belül. Sauropodomorpháknál pedig csak „sarki” fajok ismertek, de tollazat nem. (Természetesen egyértelmű, hogy szükséges tollazat tajga, tundra vagy sarkvidéki élethez. Erről lejjebb.)

Heterodontosauridaeák tollassága is biztos, révén kevesebb, mint tíz genus ismert tőlük. (Jó lesz az akár ötnek is…) Ezekből pedig kettő volt tollas. Ceratopsiák és az Ornithopodák hála Kulindadromeusnak bizony rendelkeztek tollakkal.

Mivel a Heterodontosauridaeákkal közös ősük van a többi madármedencéjűnek, így a Thyreophoráknál is esélyes a tollasság, főleg, hogy volt jó pár fajuk mik bizony fagyos helyen is megéltek. Viszont a kevés lelet és a nagy szórás miatt meg lehet kérdőjelezni.

Közös dínó ős tollas volt-e? Természetesen meg van rá a jó esély. Révén egy állat csoporton belül legalább kétszer-háromszor közel azonos struktúrájú kültakaró kialakuljon, kicsit bizarr lenne. Van rá esély. – Viszont, ha a tollas Dinosauriák számát minél jobban le kell redukálni, akkor a kültakaró kialakulásának a számát is le kell minél jobban redukálni. Amiből persze totális ellentmondás származik.

Hibalehetőség

Két kirívó szélsőséget írnék. Egyik a tollasságot cáfolhatja, a másik támogatja.

Vírusok

Vírusok képesek arra, hogy gén részleteket vigyenek át egyik szervezetből a másikba. Így lehet, hogy két eltérő állat (pl. madár és emlős) rendelkezik egy olyan gén részlettel mivel a közeli rokonságuk nem. Vírusok révén került beléjük. Nagyon kicsi rá az esély, ám megemlítendő, hogy ősmadarakból nem madár Dinosauriákba át kerülhetett így tollakért felelős gén, majd valami oknál fogva aktiválódott. – Mi pedig a fosszília miatt azt fogjuk hinni, hogy az ősei és végül minden Dinosauria tollas. Igaz, hogy a jelenlegi leletek alapján pont, hogy a madármedencéjűek mikből így átkerülhetett a tollasság génje a hüllőmedencéjűekbe.

Aktív és deaktív gének

Egy élő példa: mexikói axolotl. Eme kétéltű élete végéig lárva állapotban van, viszont képes szaporodni. Deaktív ama gén mi a további fejlődésért felelős. Ám génsebészettel aktiválni lehet, így teljes „értékű” kétéltűt kapunk.

Hasonló a Dinosauriák esetén is lehetséges, hogy bizonyos fajoknál a tollakért felelős gén/gének deaktiválódtak, így tollatlan az állat. 

Evolúció

Emu, moa, kazuár vagy akár a kivi tollazata felületesen jobban hasonlít a kezdetleges nem madár Dinosauriák tollazatára, mint a Maniraptorák fejlett tollaira. Valójában ők is röpképes ősöktől származnak, így volt nekik fejlett tollazatuk, ám nem volt rá szükségük, így visszafejlődött. 
Amennyiben a Concavenatort tollasnak vesszük és a tollszár csomók létét elfogadjuk az fejlett szárnytollakat is jelenthet akár. (Vagy csak sima toll tüskéket. Sajnos ennyire képlékeny minden. ) Vagy ha közelebbi rokonság kell, akkor Ornithomimosauriák is ott vannak, melyeknek bizony nagyon úgy fest, hogy voltak mellső lábaikon és farkukon nagy dísztollak. (Kezdetleges szárnytollak érthetőbben.) Tehát már a Maniraptoriformesek idején biztos volt fejlett tollazat (Bár a Paravesek tollainál még jelentősen fejletlenebbek lehettek.), bár Avetheropodáknál is lehetséges, hogy már voltak a Concavenator révén.

Mégis lehetséges, hogy voltak olyan fajok „primitív” tollakkal megáldva, melyeknek fejlett tollakkal rendelkező a rokonságuk alapján, nekik is ilyen fejlett tollazattal kellene rendelkezniük. Lehetséges a szárnytollak nélküli Dromaeosauridae is így, referenciának a mai madarak vannak. Tény, hogy eme mai madaraknak mellső lábaik, vagyis szárnyaik eléggé elcsökevényesedtek… „eléggé”.
Ezen felül a tollal való borítottság mértéke biztosan tollas fajoknál is változó. Sarki Dinosauriák esetén egyértelmű, hogy toll bundára volt szükségük. Egy Utahraptor vagy Deinocheirus már más tészta. Ők eléggé meleg klímán éltek. Nem kellet nekik nagy fokú hőszigetelés, sőt talán testük hűtésével kellet foglalatoskodniuk.

Michael Skrepnick alkotása. Lehetséges, hogy csak ennyi tollazattal rendelkezett egy Deinicheirus. Rokonsága alapján fejlettebb tollai lehettek, mint a képen. Továbbá a pygostyle miatt farkán ill. annak végén is több tollnak kellene lennie.

Utahraptor Todd Marshalltól. Bár régi kép és eléggé zsugorfóliás patkányfarok körítéssel, a példakép szerepének jó. Minimálisan tollas, megtalálhatóak a szárnytollak is. Akár így is kinézhetett, vagy mint a Primeval: New World-ben szereplő.

Hogyan ne ábrázoljunk egy tollas Dinosaurust - cáfolat

Eme kép szinte egy klasszikus, egyik olvasónk a Facebook oldalunkon is belinkelte. Igen ez jó iskolapélda, ám mégse szabad mereven irányelvként kezelni. Zsugorfólia maximum koplaló állat esetén van rendben, patkányfarok, kitört csukló viszont abszolút nincs már rendben.

Pikkelyes lehet-e az arc? Természetesen igen. Nyak, has és más részeken nincs toll, farkon csak a legvégén kis bolyt. Ez mért lenne baj? Nem ismerjük a tollazat elterjedtségét X-Y fajnál. A madarak hiába Dinosauriák, nem lehet általuk 100%-ra kijelenteni, hogy ennek és annak ilyen volt a tollazata. Ennyi erővel legyen már tollbundás felnőtt Triceratops, hiába mond ennek ellent a bőr fosszília.

Tehát lehet a zsugorfólián és kitört mancsok kivételével így ábrázolni egy raptort, amennyiben nincs ellene szóló bizonyíték.

Osmatar alkotása

Ellenérv a Dinosauria-Aves rokonsághoz

Talán a leg hitelt érdemlőbb ellenérv a mellső végtagok ujjaira épül. A Theropodák fokozatosan elvesztették mellső lábaikon az ujjak egy részét. Megmaradt ujjak az I, II, és III. (T.rex harmadik ujja csökevényes volt, míg az Alvarezsaurus esetén egy ujj volt mellső lábanként.) Paleontológusok ugyan eme rendszert vetítik a madarakra. Ez így nem ellenérv.

Ám az embriológusok szerint a madaraknak a II, III, és IV-es ujjak vannak meg a szárnyaikon. Ez ellent mond a Theropodák ujj vesztésével. - Egésszel egy a probléma. Jelenlegi állapot alapján akarják megállapítani az evolúciós folyamatot, úgy hogy a fosszilis bizonyítékok fölé helyezik érvényességben. Paleontológusok (nem tisztelet a sok kivételnek) magát a folyamatot vizsgálják, jelenlegi állapottal és ez alapján formálnak képet. Ez utóbbi teljesebb perspektíva, mint az embriológia elsőbbségi elve.

További ellenérv az ellenérvre a korai Paravesek káosza. Vannak olyan Troodontoideák és Dromaeosauroideák miket átsoroltak korai madárnak, a túl sok madárszerű tulajdonság miatt. Sőt az Anchiornis mind három fő Paraves ágat megjárta már, jelenleg Avesnek minősül. De igazából ez se biztos.

Pont ezért vetődött fel, hogy az összes Paraves minősüljön madárnak, sőt az egész Pennaraptora csoport is madár elv úgyszintén felvetült. - Ha viszonylag jól ábrázoltam a családfát, akkor az alapján nem lenne meglepő, ha a T.rex is már madár lenne.

Igazság az, hogy nincs olyan, hogy madarak osztálya, madarak szerves részei a Dinosauriáknak. Több a különbség egy T.rex és egy Triceratops közt, mint egy T.rex és holló közt. Ezt kellene elfogadni és nem az Avesbe bekategorizálni a madarak ikertestvéreit.

Pterosauria

Viszonylag hamar különváltak evolúciós szempontból a Dinosauriákat is tartalmazó ágtól. Konkrét őseiket, vagy átmeneti fajokat nem ismerni. Úgyszólván fogalmunk sincs, hogy hol, no meg miből fejlődtek és mért.

Csontjaik vékonyak, így fosszílizálódási folyamatot ritkán érhették meg, a fosszíliák évmilliók alatt könnyen megsemmisülhettek. Igazán ritka a jó minőségű Pterosauria fosszília. De néhány koponya megmaradt olyan jó állapotban, hogy a kőzetrétegek ki sem lapították.

Eme koponyák CT vizsgálatai alapján a mai madaraknál is jobb érzékük volt a repüléshez. Arányaiban jóval nagyobb volt az agyuk repülésért felelős része. Nem hiába. Régi vélekedéstől eltérően meg volt a szükséges izomzat az aktív repüléshez így nem függtek a felszálló légáramlatoktól.

A lényeg pedig eme iromány szempontjából a pycnofibres. Több évtizede tény a kültakaró jelenléte a Pterosauriáknál. Ennek ellenére még 2010 után is van pofája bizonyos ismeretterjesztő "orgánumoknak" le hidegvérűzni őket. Egyre ritkábban, de a pucér bőr is előfordul még.

Szerencsére nem egyetlen egy Pterosauria esetén van bizonyíték tollakra. Vagyis az ő esetükben pycnofibresre. Ha a fősodratú paleoközélet már evidensnek veszi a kültakarós Pterosauriákat, akkor a Dinosauriák tollasságá mért nem evidens?

1. Dorygnathus (1939)

Pycnofibres lenyomatai megmaradtak. 1860-ban fedezték fel a fajt, Ferdinand Broili felfedezte az állat pycnofibres szálait és ezzel felvette a gyors anyagcsere és melegvérűséget is.

2. Sordes (1960)

1971-ben írták le a fajt, de 1960-ban találták az első leletet, min pycnofibres és szárnymembrán is megtalálható.

3. Aerodactylus (1998)

Egyik lelet nyaki részén találtak lenyomatot.

4. Jeholopterus (2002)

Leletek szerint az egész testét pycnofibres fedte.

5. Pterorhynchus (2002)

Lenyomaton találtak pycnofibrest.

6. Anurognathus (2007)

Döderlein (1923) az állat farkát a madarak pygostyle-hoz hasonlította.

Az állkapocs menti dudorok arról tanúskodnak, hogy lehettek ott meghosszabbodott, bajuszszerű pycnofibres szállak.

7. Ningchengopterus (2009)

A csontváz tartalmazza az állat lágyrészeit, úgymint a szárnymembránt és a pycnofibrest is

8. Gegepterus (2011)

A fej hátsó részén van néhány kisebb, elágazó szál.

Anurognathus Maija Karala alkotása

Ellenérvek

Jó pár fosszília esetén pycnofibres más is lehet. Szárnyak esetén pedig szárnymembránnal is összetéveszthető. Anurognathus esetén nem kijelenthető a pygostyle se a bajusz. Az emlősök bajszának nincs hasonló csontbütyke. Azok az arc szöveteiből erednek. Madaraknál hasonló tollazat pedig nincs. - Viszont vannak tollszár csomóik. Anurognathus hosszú tapintó pycnofibreseinek, eme bütykök lehettek a tollszár csomók. Ugyanis ekkora szállak esetén masszívabb rögzítés szükségeltetik, mivel olyan vaskos pofahúsa pedig nem volt, mint egy emlősnek.

Szórás

Pterosauriák esetén bátrabban ki lehet jelenteni, hogy mi volt biztosan kültakarós. Dinosauriák esetén Coelurosauriák mikre ténylegesen ki lehet mondani a tollasságot. A madármedencéjűeknél pedig kevés a lelet. Viszont Pterosauriáknál a szórás egységes mintázatot ad. Breviquartossa ág mitől minden Pterosauria kültakarós. Ettől függetlenül korábbi fajokat is így szoktak ábrázolni. (Akkor a Dinosauriák esetén mért nincs ez?)

Sarki Dinosauriák

Két ismert példa elég is lesz. Egyik a kora jurai Cryolophosaurus, melyet Antarktiszon találtak. A lelőhelye Kirkpatrick hegyen belül Hanson Formáció, mely bizony az "örök fagy" birodalmában van. Mikor a Cryolophosaurus élt, Antarktisz Északabbra volt, a klíma is melegebb, ám ez még mérsékelt övi éghajlat sem volt. Telente "elvileg" a meleg áramlatok révén tengerpart menti zónákban nem volt fagypont. Kontinens belsejében viszont igen, lehetett hóembert építeni.

Éltek itt kicsi hüllők, emlősök, holló méretű Pterosauriák és Plateosauriák (Glacialisaurus). 2004-ben pedig egy Sauropoda is előkerült, mi azóta sem lett leírva. Ez borítja az én elméletem, miszerint Sauropodák és Pterosauriák "hideg" éghajlaton nem élhettek. Tény, hogy ha meleg tengeráramlatok télen is gondoskodtak a nulla Celsius-fok fölötti értékről, akkor a növényzet java képes reprodukálódni, ha van napfény. Tehát a Sauropodák is találnak élelmet, a Pterosauriák pedig ezt még vagy el tudták viselni, vagy barlangokban hibernálódtak. 

Ezzel elértünk Laramidiáig, ahol hónapokig is sötét volt Északon. Itt számos Dinosauria faj élt. Régen míg hüllőnek gondolták őket, akkor ötlötték ki a "nagy Dinosaurus vándorlás" elméletét. Erről beszéltünk a harmadik podcastünkben. A lényeg, hogy több száz vagy ezer kilométeres vándorlás tojásrakással, utódneveléssel, utódok vándorlásra való megerősödésével, minimális zsírréteg felhalmozása a vándorláshoz és más apróbb dolgokra nincs elég idő, sem energia. Edmontonia esetén már el is vetették a vándorlást, ám akkor mért pikkelyes Edmontonia van a fagyos tajgán? Az is életképtelen. 
Elméletem immár tény, hogy eme fajok ott teleltek át. Új Pentaceratops faj cikke illetve a tundrai Edmontosaurusokról szóló angol cikk is ezt támasztja alá. Hamarosan hivatalosan is el kellene eme hipotézist törölni.

Az angol cikk röviden:

Több hónapos sötét telet is Alaszkában töltötték az Edmontosaurusok más fajokkal egyetemben. (Ceratopsiák és Tyrannosauroideák, miket megtaláltak.) Csontok vizsgálata egyenetlen növekedést mutat, mi az alaszkai sötét télnek és kevesebb élelemnek tudható be. (Növényzet télen nem reprodukálódik, hó alól kell kiásniuk.) A tömegsír úgy jött létre, hogy eme állatok alacsonyan fekvő területen voltak hegyek tövében, mikor elsodorta őket egy hiperkoncentrált törmelékfolyás. (Hegyekről lejövő csapadék vagy olvadék felgyorsulva mindenféle tereptárgyat magával ragad, minél nagyobb, annál nagyobb dolgokat.) Az nem tisztázott, hogy a tavasz közeledtével vékonyodó jégpáncélon beszakadt és megfulladt állatok ezek, vagy van köztük olyan, amit a hegyekről lezúduló folyam sodort el. Az árhullám végül lelassult és megállt. Maradványokon nem látszódnak dögevőkre utaló nyomok, valószínűleg a testeket a hordalék betemette.

Eme tömeges pusztulás úgy 69,7-68,7 millió éve volt. A megtalált Edmontosaurusok nem lettek még egy fajhoz sem besorolva.

Yutyrannus tollai alapján állapították meg élőhelyének hőmérsékletét, mely nem fagyos, hanem mérsékelt volt, mint hazánk. Igen, fagy bizony volt télen, még hó is. Ami fontos, hogy egyes kutatók szerint Yutyrannus élőhelyének paraméterei egyeznek vagy hasonlóak a T.rex bizonyos élőhelyeivel. Szóval tudnánk házőrző T.rex-et tartani.

Természetesen ellenérvek 

Ma Csonka Magyarországon is vannak olyan mikroklímájú helyek, ahol jégkori (szóval hidegebb égövi) növények élnek. Lehet, pont ilyen növények kerültek elő a sarki fajok mellől. A vándorlás mellet szól, hogy nincs bizonyíték az adott fajoknál tollazatra. Rokon fajok vagy genusok bőrlenyomatai pikkelyesek, ha azokat vesszük alapul, akkor eme fajoknak nem lehetett sűrű tollazata. Madarakból kiindulva pedig nem igazán lehetséges, hogy évszakosan váltogassanak pikkely és tollasság közt. Mivel ama madarak melyek feje ill. nyaka nem tollas, az ott nem pikkelyes. (Marabu, keselyű pl.) Mozgásban pedig akadályozná őket nagy megfelelő védelmet nyújtó zsírréteg. Ezért célszerűbb délre vándorolniuk.
Yutyrannus tollaiból következtetni a klímára nagyon nagy és felelőtlen merészség. T.rex élőhelyére ezt levetíteni pedig még nagyobb.

Ha pedig fent éltek Északon, márpedig ott éltek…

Nagy termetű állatok nem tudnak hibernálódni. Medve is felébred többször az álmából. Dinosauriák esetén se volt ez másképpen. Nagy zsírréteg fókáknál működik. De ők tengeri állatok, parton meg tudjuk, hogy mozognak. Ekkora zsírréteg egy Ceratopsiát ha nem mozgás képtelenné, de életképtelenné tenné az ízületek és gerinc szétterhelése miatt. Nagy vándorlások nem is, de lokális vándorlás az volt. (Pl. Balaton Felvidéki őz Erdélybe)

Tehát tollakra volt szükségük. 

Mark Witton alkotása

Eme időszakban Alaszkában nyáron átlaghőmérséklet körülbelül 15 Celsius-fokra becsülik, míg télen jóval fagypont alatt volt. -2 Celsius-fok körüli a téli becslés. Ám ne feledjük a több hónapos sötétséget, ennél jóval hidegebb is könnyűszerrel lehetett. E mellet a tavasz, ősz és a nyár se olyan „húde meleg!”. Tajgáról van szó, ami nyáron roppant esős és mocsaras, no meg szúnyogok vannak. Eszméletlen sok, ha a mai tajgákból indulunk ki. Egyes ilyen területeken pár óra se kell, hogy statisztikailag kiszívják a szúnyogok egy ember összes vérét. 
Ha tél elől el is vándoroltak, akkor a visszavándorló állatoknak ezzel a sok szúnyoggal kellet megküzdeniük, no meg a hideg tajgai folyamokkal. Egyszóval eme esetben is kell minimális tollazat. Áttelelés esetén pedig vastag toll bunda.

Az hogy Chasmosaurus bőr fosszília esetén nincs tollakra nyom és más Ceratopsiák esetén, az egy dolog. Szőr és tollak könnyen elbomlanak. Legtöbb ősmadár és ősemlős esetén se őrződtek meg ezek. A mamut bébi esetén is a bundának egy része maradt meg, úgymint a szibériai bölény múmián is kevés szőr maradt. E mellet az afrikai orrszarvúakon kevés a szőrzet, míg a mára kihalt tajgai és tundrai fajok gyapjasak voltak. Ceratopsiák esetén is van tollakra bizonyíték. Egyszerű, a meleg éghajlati fajokon minimális tollazat volt, mint az afrikai orrszarvúakon is minimális a szőrzet. 

Feltámadó Mamutok - tényleg olyan etikátlan?  – Cikkben szerepelő hideg-rezisztens hemoglobin vér nem csak a mamutok sajátossága. Pingvinek talpa sem fagy szét az Antarktiszon. Ugyan így számos nem madár Dinosauria rendelkezhetett vele vagy hasonló megoldással. Ez viszont nem pótolja a test jelentős részét védő bundát.

Borostyánba zárt tollak

„Amelyik Dinosaurus nem tollas, az gyantáztat.”
Tudósok nem tudják megállapítani milyen fajoktól is származnak a tollak. Több különböző típusú és fejletségi szintű tollat találtak. Jó pár egyértelmű, hogy nem madár toll. Míg van néhány minél nem eldönthető, hogy nem madár Dinosauria vagy madár toll.

Mielőtt még bárki is örülne. A DNS legideálisabb konzerválódási körülmények közt maximálisan 6,8 millió évig bírja ki. Viszont 1,5 millió év után már olvashatatlan méretű darabokra bomlik. 521 év a DNS felezési ideje. Tehát 521 év alatt a DNS nukleotidjai közti kötések fele felbomlik. Tehát a tollakból való klónozásban se reménykedjen senki. Ellenben azért rejt hasznos információkat.

Sokkal jobban megőrződtek így az ősi tollak, mint a kövületek esetén. Sokkal részletesebb szerkezeti felépítést ismerhetünk meg. Színre is következtetni lehet könnyedén (Mi leginkább barnás eme esetben.) A kutatók végül a tollak evolúcióját öt állomásra osztották. Eme esetből kifolyólag. Eme öt állomásban nincsenek bent a Triceratopsféle toll tövisek, sem a pycnofibresek. (Eme utóbbi azért fontos, mert a madármedencéjűeknél talált megkövesedett tollak inkább erre hasonlítottak, mint a fejlett Theropoda tollakra.) 

Amennyi szakirodalom, ismeretterjesztő irodalom vagy maguk a tankönyvek vannak, annyi féle kifejezés a tollak bizonyos részeire. Elsőnek a Wikipedia példa képe látható kicsit átszerkesztve, aztán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által hivatalos Állattenyésztési tankönyvből való ábra.

Igen. Gerinc, szár, tollgerinc, tollszár, főgerinc, főszál és ki tudja még milyen szavakat hol hogyan használnak ugyan ama részre. (Itt jön, hogy az érdeklődőnek kell egy alaptudás, hogy gyorsan rájöjjön, mikor mit takar akár egy „hivatalos” írás, vagy dokumentáció.)

Gyors önképző biológia talpaló után az öt fejlődési állapot jöjjön hát.

Első állomás a sima rost (tüske, tollág, tollszár) még nagyon kezdetleges, megtalálható pl. Sciurumimus esetén. Második esetén csévéből több külön ág nő ki, melyek apró kis tüskékből épülnek fel, Sinosauropteryx esetén ismert. Harmadik kezdetleges evező toll mellyel így megjelent a tollak fő habitusa, Troodontidae fogak közelében gyantában találták, talán pont Troodontidae tollak. Negyedik a Protarchaeopteryx esetén ismert. Ötödik a Microraptor révén.

Egy probléma van ha a Troodontidae tollnak a harmadikat betudjuk, akkor ez elvben cáfolná azt, hogy a Dromaeosauridaeák és Troodontidaeák már röpképes (Paraves vagy madár/ősmadár) Dinosauriákból fejlődtek volna vissza. Vagy a kazuár példáján okulva semmiféle cáfoló ereje sincs. 

Vakondpatkány / Csupasz turkáló

Egyetlen hidegvérű emlős. Illetve nem képesek szabályozni testhőmérsékletüket, pontosabban. Szőrük nekik is van, bár szó szerint elvétve pár száll. 25-30 évig is elélnek mi kirívó egy ekkorka emlőstől, úgymint a királynő központú élet.

Hasonlatos speciális esetben némely Dinosauria is utólag hidegvérűvé válhatott. Pl. Sauropodák ahogy egyre nagyobbra nőnek, csökkenhetett a hőszabályzó képességük, elvben az emésztőrendszerük mellékhatásként sok hőt is termelhetett. Ez a hő válthatta fel a szervezet átlaghőszabályzó képességét. Bár elefánt se "bélfűtéssel" üzemel. (Ne feledjük a madarak testhőmérséklete magasabb az emlősökénél. )

Melegvérű az, ami nyugalmi állapotban is fent képes tartani testének hőmérsékletét. Nem kell ehhez külön mozognia, napoznia, vagy melegebb helyre húzódnia. - Biológiából megbukott halbiológusok cikk pont egy ilyen félreértésről szól.

Mitől Archosauria az Archosauria

Négy kamrás szív. Krokodilok és a madarak is rendelkeznek ezzel. Thescelosaurus révén tudjuk, hogy az Ornithopodák is. Persze ettől még nem melegvérű valami. Négy kamrás szív esetén a friss és használt vér nem keveredik a szívben. Krokodilok esetén a szíven kívül keveredik, ezért nem melegvérűek.

Jó oxigén ellátás révén mozgás által keletkezet tejsavat a szervezet fel tudja dolgozni. Ez hidegvérűség esetén jóval lassabb. Ezért is fulladnak ki viszonylag hamar a krokodilok szárazon. Igen, ha melegvérűek lennének az olvasók javának szárazon se lenne esélye egy krokodillal szemben. 

Azok az Archosauriák miknek nem keveredett a vére, gyorsabb anyagcserével rendelkeztek, saját magukat tudták így felmelegíteni. Kis termetük miatt pedig szükségessé válhatott valamiféle szigetelő réteg. Ezzel így viszont éjjel is táplálkozhattak, mikor a hüllők és kezdetlegesebb Synapsidák lelassultak. Igaz az sem zárható ki, hogy primitív tollak vagy ekkor még pycnofibresek pontosabban mondva, érzékelés funkciót töltöttek be és csak később váltak szigetelő réteggé. Viszont a Dinosauriák megjelenéséig így is valószínűbb, hogy a fő funkció a testhő megtartás lett végül.

A szív mellet még négy főbb dolog jellemzi az Archosauriákat. Ezek fejlettebb formáknál pl. sok esetben már nincsenek jelen. Teljesség igénye nélkül zárójelben pár példa, melyeknél nincs már.

• Gyökeres fogak (fejlettebb madarak és Pterosauriák esetében nincs)

• Antorbital fenestra (modern krokodilok, számos madármedencéjű Dinosauria, bizonyos madarak stb. esetén eltűnt)

• Mandibular fenestra (Pterosauriák, Ceropodák vagy bizonyos madarak esetén eltűnt.)

• Légzsákok (Konvergencia révén varánuszoknál is megtalálható. Emiatt sokkal aktívabbak más pikkelyes hüllőkhöz képest.)

 

Varjú

Aligátor

Mahajangasuchus

Dimorphodon

Pteranodon

Idézet a magyar Wikipedia „Krokodilok” oldaláról:

„A krokodilok közelebbi rokonai a madaraknak, mint a többi ma élő hüllőknek, melyet számos anatómiai sajátosság is alátámaszt:”

Tegyük fel, hogy korrekt, most kivételesen. Főleg azért is, mert ezzel a nem hüllőséget bizonyítja. Ha a madarak nem hüllők, a krokodilok pedig közelebbi rokonok a madarakkal, mint a mai hüllőkkel (és még mindig mai állatokhoz hasonlítjuk a kihaltakat hibásan, a tudományban), akkor most mért is hüllő, ha azoktól távolabb áll? 

Antorbital fenestra terén szükséges egy kis módosítás. Többek közt George Blasing (húde hiteles „szakértő”) állítása, az hogy Antorbital fenestra melegvérűség bizonyítéka. A probléma, hogy az Antorbital fenestra Chroniosuchiáknál is jelen van. Mik nem éppen nevezhetőek valami fejlett szárazföldi gerincesnek. Archosauromorphák közé tartozó teknősöknél sem található meg, legalábbis a mai fajoknál.

Bár tény és való, hogy David Peters agymenése a Fenestrasauria nevű agymenés, mit minden szakértő támad. Eme kitalált állatcsoportot az alapján hozta létre, hogy Antorbital fenestra jó pár hüllőfélének is van. Ő ezeket a Dinosauria és krokodilok kivételével új fiktív csoportba sorolta. Igen a Pterosauriákat is átsorolta. 

Antorbital fenestrához hasonló képlet megtalálható más állatcsoportoknál is, ám valószínűleg ezek különálló konvergenciák. Antorbital fenestra jelenleg úgy tűnik, hogy az Archosauriformeseknél jelent meg. (Tény, hogy a Teraterpeton Archosauromorphának van rendszerezve és ő rendelkezik vele elviekben. Koponya hiányos, így nem kizárható, hogy csak az External naris volt nagy méretű. Lehetséges, hogy ő az egyik Archosauriformes ős.) Sőt az egyik genus még rögtön egy ikertestvér fenestrát is csinált neki. Shansisuchus aztán bizarr jószág. Eggyel több fenestrája van a kelleténél. (Accessory fenestra pontosabban, mely a Saurosuchus Archosauria genusnál is megtalálható. Valószínűleg konvergencia.) A képen az ő koponyáját láthatjuk. Mandibular fenestra viszont nagyon úgy fest, hogy Archosauria jellegzetesség.

Antorbital fenestra funkciója ismeretlen. Lehetett hűtésre szolgáló rész, ám ennek lehetősége csökken, mivel nem melegvérű fajoknál is van. No meg ilyen szintű lágy rész a koponyában kisebb sérülés esetén is életveszélyes, főleg a fertőzés veszély miatt. Mirigyek helyezkedhettek el itt. Izom tapadási hely volt. Vagy szimplán csak koponya könnyítés volt a feladata.
Mindenesetre ezek ellenére is van két élettani tényező mi az Archosauriákat a hüllőzés alól mentesíti és nem hüllőzhetőek. Négy kamrás szív és légzsákok.

Dinosauriák rendszertanilag hüllők. Élettanilag nem. Úgymint, hogy mi is rendszertanilag hüllők vagyunk, élettanilag pedig nem. No meg minden szárazföldi gerinces rendszertanilag hal, élettanilag nem. Révén ezekből fejlődtünk ki.

Rendszertanilag hiába vagyunk halak, nem halazzuk magunkat. Ugyan ezt kell az Archosauriák vagy talán még az Archosauromorphák esetén is. Tehát nem hüllőzni őket.

Melegvérű Archosauromorphák

Teknősök valamivel messzebb vannak a melegvérűségtől, mint a krokodilok, viszont van olyan ág mi megoldotta elvben ezt a problémát. Ezek a Plesiosauriák. (Jó pár kutató szerint az Ichthyopterygiák és Sauropterygiák és a teknősök is Archosauromorphák) Két genus kiemelendő, melyek bár nem sarkkörön kerültek elő, ám akkoriban nem is volt olyan messze ezek élőhelye a sarkkörtől, mint ma. Kaiwhekea és Aristonectes eme két faj a kréta végéről. Természetesen vándorolhattak eme jószágok az óceánokban.

Viszont Lyoni Egyetemről Aurélien Bernard és csapata arra a következtetésre jutott, hogy a Plesiosauriák és Ichthyosauriák képesek voltak a testhőjüket szabályozni. Vizsgálat alapja az oxigén 18-as izotópja volt a fosszilis fogakban. 18-as izotóp aránya a 16-oshoz képest az állat élete folyamán környezet hőmérsékletétől függ. (Szóval… „biztos”.) Eredményeket az adott faj korának és élőhelyének megbecsült éghajlati viszonyaival vetették össze és ebből leszűrődött, az ami foszílisen is logikus.

Archosauromorpha Plesiosaurák és Ichthyosauriák képesek voltak hőszabályozásra. Ez pár evolúciós lépés volt csak nekik, mit pl. a teknősök mai napig nem léptek meg. (Négy kamrás szív, [feljebb van teknős szív ábra] és az, hogy szíven kívül se keveredjen a friss és használt vér, mint a krokodilok esetében.) Ezzel szemben a Mosasauroideáknál nem mutattak ki melegvérűséget. Nem csoda, ők a mai pikkelyes hüllőkkel a Squamatákkal állnak rokonságban, legfrissebb eredmények szerint a varánuszokkal vannak közelebbi rokonságban. (Gigantotermia révén egy ideig hidegebb vízben is meglehettek, de nem életmódszerűen.) 

Szóval az Archosauromorphák se hüllőzhetőek ilyen szempontból, vagy ki kell emelni eme két ágat, mik melegvérűek voltak úgy tűnik. Bár az Archosauromorphák java se négy kamrás szívvel, se légzsákokkal nem rendelkezett. Így ők mégis csak inkább hüllők, teknősök is azok. Viszont az Archosauriák négy kamrás szív és légyzsákok miatt már nem hüllők, sőt Ichthyopterygiák és Sauropterygiák melegvérűsége ha nem is a korai fajoknál, de kialakult náluk, így immáron őket is lehüllőzni nem lehet. (Majd ha hüllőzünk egy elefántot, majd akkor lehet!) 

Összegezzük tehát: 

A Dinosauriák két fő ágáról ismerünk tollas fajokat. Továbbá legtöbb Dinosauria csoport megélt tajgai környezetben és az új kutatások alapján a "klasszikus" laramidiai sarki fauna nem vándorolt el a tél elől. Több mint valószínű tehát, hogy minden Dinosauria közös őse, a "legelső dínó" már bőrfüggelékkel rendelkezett. Ennek valószínűségét a Pterosauriákkal való közös eredet még jobban megerősíti. Sokkal reálisabb a tollas és pikkelyes ábrázolás bármely fajnál (miről nem tudjuk ezek arányosságát), mint csak pikkelyes ábrázolás.

E mellet a madarak és emlősök nem hüllőzése miatt a Dinosauriák (madarak eleve ezek, mivel nincs határvonal, így külön vételük logikátlan) és Pterosauriák sem hüllőzhetőek, a hozzájuk közeli rokon többi Archosauriával egyetemben. Krokodilok hüllősége is több mint kétséges. Emellett más lehetséges Archosauromorpháknál is kialakult kutatások alapján a melegvérűség.

Az pedig, nem kifogás, hogy a Jurassic Parkban sem tollasak.

Mert vannak olyan normális alkotók kik helyén kezelik a dolgokat.

Frissítések

Alább a frissítések dátummal lesznek feltűntetve. Helyesírási módosítások esetén nem lesz ilyen feltűntetve.

2015.08.01.

A cikk megírása óta az Eosinopteryxet átsorolták Avialaenék, ami még nem madár, tehát nem minősül madárnak. Archeopteryx és Balaur is itt foglal helyet… Ez amolyan szemetes ami túl madárszerű ezért nem dínó felfogásnak.

Továbbá a T.rex ízekre szedvében (A kritika itt olvasható róla.) 2015. június 07.-én National Geographic csatornán kimondták, hogy valószínűleg minden Dinosauria tollas lehetett! E mellet egyik legigényesebb és leghitelesebb dokumentum film.

Cikkbe bekerült plusz tartalmak. Tollas dínó listán a 34. és 45. genus. Vakondpatkány, hideg-rezisztens hemoglobin, Yi qiről írás. Darren Naish féle kép alatti szöveg bővült.

Megjegyzendő, hogy találtak egy elvben teljesen tollas Psittacosaurus fiókát. Bár jelenleg a tollnak titulált dolgokat kollagén szállaknak azonosítják

Források:

Naná, hogy Wikipedia nem hiányozhat… persze az angol, mert a magyar évekkel le van maradva…

http://dinologue.com/2015/01/alaska-dinosaur-mysteries-from-the-cretacious-high-arctic/

http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/habilitacios_tezisek_pirkhoffer_ervin.pdf

http://scienceblogs.com/tetrapodzoology/2009/09/07/dyzio-feathered-dilophosaur/

http://en.academic.ru/dic.nsf/enwiki/114226

https://www.boneroom.com/welcome.aspx?c=781&n=BirdSkullAndSkeletonCasts

http://www.skullsite.co.uk/gatorcroc/gatorcroc.htm

http://www.britannica.com/EBchecked/media/117747/Types-of-reptilian-hearts-lizard-snake-crocodile-and-turtle

http://www.paulnoll.com/Oregon/Birds/Avian-Circulatory.html

http://rapidcityjournal.com/news/replica-of-rare-triceratops-skin-goes-on-display-in-hill/article_2b66c924-bcce-5c0d-bcbb-806cec3d1209.html

http://scienceblogs.com/tetrapodzoology/2011/04/01/science-meets-mokele-mbembe/

http://www.prehistoric-wildlife.com/species/n/ningchengopterus.html

http://phenomena.nationalgeographic.com/2014/09/19/new-dinosaur-rhinorex-raises-cretaceous-quandary/

https://pterosaurheresies.wordpress.com/2011/09/13/the-antorbital-fenestra-in-reptiles-x4/

http://markwitton-com.blogspot.hu/2013/01/skin-deep-one-skin-fits-all-approach-to.html

http://phenomena.nationalgeographic.com/2014/10/22/deinocheirus-exposed-meet-the-body-behind-the-terrible-hand/

http://www.theatlantic.com/health/archive/2011/09/dinosaur-feathers-found-in-amber-reinforce-evolution-theories/245094/#slide10

http://blogs.scientificamerican.com/symbiartic/2011/09/17/dinosaur-feathers-frozen-in-time/

http://www.nature.com/news/dna-has-a-521-year-half-life-1.11555

http://prehistoric-birds.tumblr.com/post/30538424215/feather-evolution-by-ewilloughby-this-is-a

http://mikron.blog.hu/2010/06/15/melegveru_tengeri_sarkanyok

http://www.nature.com/nature/journal/v467/n7312/full/nature09181.html

https://archosaurmusings.wordpress.com/2013/11/13/the-filamented-psittacosaurus/

Deviantart

http://isismasshiro.deviantart.com/art/Dinosaur-challenge-3-423357629?q=gallery%3AIsisMasshiro%2F750547&qo=72

http://cheungchungtat.deviantart.com/art/Mei-Long-Sketch-188122015

http://eurwentala.deviantart.com/art/Anurognathus-156738715

http://damir-g-martin.deviantart.com/art/Male-Tyrannosaurus-495772994?q=sort%3Atime%20favby%3AHellraptor&qo=35

http://chrismasna.deviantart.com/art/Heil-Feather-308309216?q=favby%3ASpikeheila%2F1391508&qo=145

http://osmatar.deviantart.com/art/How-not-to-Draw-Feathered-Dinosaurs-487546319

Amennyiben kedves olvasót ezek sem győzték meg, hogy minden Dinosauria tollas lehetett. Ismétlem lehetett. A lehetőséget sem fogadja el és bele köt egy tollas ábrázolásba, akkor az alábbi opció maradt csak számára:

Toll Nácik felemelkedése

 Mert valakiknek le kell számolniuk a gyík-dinosaurus ábrázolásokkal.

 ---------------------

 Helyre pofozzuk a fanboyokat.

Szabad fordítás.

A legvégére akkor egy extra cukiság. Pehelytollas Parasaurolophus fióka Larry Feldertől: