Méretbecslés

Egy adatbázist szeretnénk létrehozni, melyben eleinte főleg olyan fajokat írnánk le, amelyeket még nem írtak le magyarul vagy a magyar írás elavulttá vált pl. Spinosaurus, Deinocheirus.

Az adatbázis létrehozása előtt úgy gondolom kellene ejteni pár szót a méretbecslésről is, esetleges félreértések elkerülése érdekében.

Az őslények méretbecslése mindig is lutri volt, a hiányos fosszíliák miatt elég nagy a hibalehetőség (nagyon ritka a viszonylag teljes lelet). Nézzük milyen módszerekkel szokták pótolni a hiányos részeket.

Scott Hartman

Saját kifejlett egyedek alapján kiegészített vagy összerakott csontváz

 Jobb esetben a kifejlett egyed saját fajának megtalált szintén kifejlett fosszíliái alapján tudják pótolni vagy összerakni a csontvázakat, itt a  hibalehetőség még nem túl jelentős csupán az egyedek közötti testarányi eltérés.

Fiatal példány alapján

Ha nincs másik kifejlett példány, akkor fiatalabb példányok alapján pótolják a fajt, itt már jelentősebb eltérések lehetnek, hisz a fiatal és kamasz egyedek valószínűleg más méretarányokkal bírtak, mint a faj felnőtt egyedei.

kép Andrea Cautól.

Rokon fajok alapján kiegészített csontváz

Ha a Fajon belül nincs másik fosszília akkor rokon fajok alapján egészítik ki a csontvázat ez a módszer már igen nagy pontatlanságokhoz vezethet, jó példa erre a 18-20 m hosszúra becsült Spinosaurus, mely 15 m körül mozoghatott az új egyed kiegészített csontváza alapján (Ezt a becslést sem lehet készpénznek venni, hisz fiatal és felnőtt egyed összemixelt változata).

Zhuchengtyrannus kiegészített koponyája rokon fajok alapján.

Összetákolt

Több hiányos lelet esetén fordul elő. Felnőtt egyed(ek)ből , fiatal egyed(ek)ből, és közeli rokonok leletei alapján kiegészített csontváz. Ebben az esetben is elég nagy a hibalehetőség főleg a testarányokat tekintve.

A rekonstrukción fel van tűntetve pirossal a fiatal példány felnagyított részei, kicsit rozsdásabb színekkel a Stromer Spinóé, sárgával az egyéb példányok csontjai, zölddel a közeli rokonok alapján történt hiánypótlás (pl. Irritator), kék pedig a teljesen spekulatívan elképzelt részek.

Nagyon töredékes leletek

Például az állkapocs egy kis darabja vagy a mellső lábnak egy darabja, sokszor még azt sem tudják megmondani, hogy melyik családba tartozott a faj, a méretbecslés pontosságáról nem is beszélve.

Sauroniops nagyon töredékes leletanyaga.

Nagyon töredékes leletek kipótolása

 Sok esetben ha a fajnak van relatív teljes csontváza és találnak egy lábujjdarabkát vagy egy töredékes állkapocs darabot (ami nem ad pontos támpontot, hisz ezek a csontdarabkák a faj egyedei között is jelentős méret különbségekkel bírtak.). Az ilyen töredékes leletek alapján is megbecsülik az állat méretét és sokszor hivatalosan ez a méret terjed el akkor is ha az állat összes, részletesebb leleténél 2-3 m-rel hosszabb méretet kapunk így.

Ilyen leletekből adódnak például 15 m-es T-rex becslések, melyeknek alapja egy lábujjcsont darabka.

Megjegyzés: Ha néhány meglévő jó leletanyaggal bíró Tyrannosaurus csontvázaknak csak töredéke lenne meg és a egy másik Tyrannosaurus lelet méretaranyai alapján pótolnánk a részeket, akkor akár 15 m-esnél is nagyobb méreteket kaphatunk egyes Tyrannosaurus leletekre. Pedig saját leletanyagaiból kiderül hogy 12 m-es hosszt értek el, csupán más testarányokkal bírtak.

A Mor 008-as leletről kiderült, hogy kisebb volt 12 m körül lehetett a teljes hossza.

Scott Hartman

Egyéb hibalehetőségek

- Sok esetben egyetlen fosszília van a fajról, nem tudhatjuk hogy az egyed mérete mekkora volt fajon belül, például nem mindegy hogy egy kisebb nőstényt vagy egy óriási hímet találnak meg (persze fordítva is lehet nem biztos hogy a hímek voltak nagyobbak).

-  A Fajok mérete, félépítése élőhelyenként és évmilliók előrehaladtával is jelentősen változhatott.

Tömegbecslés

A tömegbecslésben még több a hibalehetőség egy hatalmas Theropoda méreténél 1 m-es hosszkülönbség már több mint 1 tonna tömeget jelenthet (A Tyrannosaurus-os képen láthatjátok). A Sauropodákról nem is beszélve. Tehát ha csak egy métert elnéztek a hosszbecslésnél már akkor is több tonnát tevédhetnek anélkül hogy elszámoltak volna egyáltalán valamit a tömegbecslésnél. A tömegbecslési pontatlanság még ezután jön rá az állatra, például nem tudhatjuk biztosra melyik faj mekkora légzsákokkal rendelkezhetett, nagyobb fajok esetleges dúsabb bőrfedő réteg tömege,  börlebernyeg, (ha például a sauropodák nyakán volt ez szintén tonnákat nyomhatott) csontok közötti porcok mérete, egy 11 m-es Edmontosaurus múmiánál kiderült, hogy jóval kevesebb helyet számolták a porcoknak ez fél méteres hibához vezetett a 11 m-es állatnál, stb. stb. (komentbe lehet folytatni).

Másik gond a tömegbecslésekkel, hogy különböző csapatok különböző módszerekkel becsülik meg a fajok tömegét ebből adódóan sokszor elégé irreális egymáshoz viszonyítva két faj  megbecsült tömege.

egy példa

12 m Mapusaurus tömegbecslése 3 tonna.
12 m Tyrannosaurus tömegbecslése 7-8 tonna.

A Tyrannosaurus erősebb felépítésű volt, de aligha nyomhatott közel háromszor annyit, mint egy hozzá hasonló felépítésű Mapusaurus.

Összegzésben tehát  rengeteg hibalehetőség van, és érdemes utána nézni a fajok leletanyagainak is.

Ha lesz valami az adatbázisból akkor mi, a felsorolt okok miatt feltüntetjük majd, az adott faj leletanyagait is, ezzel valamelyest pontosabb képet kaphattok az állat méreteiről.