A John Hopkins egyetem kutatói a Gujarat kőfejtőben bukkantak rá a Cambaytheriumnak elnevezett páratlanujjú patás maradványaira 2001-ben. 200 különféle csontra bukkantak, a korukat 54. 500 000 évre becsülték.
 |
| Elaine Kasmer |
Bár fiatalabbak, mint a legrégebbi ismert patások, de a felfedezőik szerint hasonlíthatnak azokra a teremtményekre, amelyekből a lovak, a tapírok, az orrszarvúak, vagy olyan, mára kipusztult csoportok, mint a brontoheriumok vagy a calictoheriumok is származnak. Ken Rose, a John Hopkins egyetem funkcionális anatómia professzorának nyilatkozata szerint, ezek a teremtmények több primitív és a későbbi páratlanujjú patásokra jellemző tulajdonságokkal (a végtagcsontok, a fogak elrendezése, a keresztcsonti csigolyák száma) rendelkeztek. Azokban az időkben, mikor a Cambaytherium élt, India még egy különálló szigetként sodródott Ázsia felé.
A Stony Brook egyetem kutatói David Krause és Mary Maas 1990-ben publikált egy tanulmányt arról, hogy a páros és páratlanujjú patások, valamint a főemlősök ősei talán az Indiai szubkontinensről származhatnak.
A cambayatherium az első szilárd bizonyítéka ennek az elméletnek. Az itteni emlősök közül néhány valóban hasonlít az Európában találtakra, de az eddigi elméletek szerint miközben India megindult Ázsia felé, elhaladt Afrika mellett, és egy ideiglenes földhídon át ezek átvándoroltak Afrikába.
Azonban a Cabaytherium van olyan egyedi, hogy bizonyítsa, hogy India valószínűleg sokáig különálló sziget volt, endemikus faunával. A Cambaytherium csak egy, a mai páratlanujjú patások ősére emlékeztető állat volt. Valószínűleg mikor India nekicsapódott Eurázsiának, elterjedtek Ázsiában és Észak-Amerikában.
Ázsiában a rinocéroszok fejlődtek ki belőlük, míg Észak Amerikában a tapírok, a brontoheriumok, és a lovak, valamint több más fajgazdag csoport.
A másik feltételezésnek, mi szerint a főemlősök ősei is Indiából származnak, is sok alapja lehet. Az őslénykutatók szerint a kréta végén élt főemlőscsoportok csak dentális (fogtani) szempontból főemlősök. Ezek az állatok elterjedtek voltak Észak-Amerikában és Eurázsiában a kréta végén Afrikában. Ezek a mókusforma állatokat is megtizedelhette a kréta-tercier esemény, lehetséges, hogy egy izolált águk túlélhette India szigetén. És mikor az csatlakozott Eurázsiához, ezek a specializált teremtmények elterjedtek Eurázsiában és Észak Amerikában (itt később kihaltak az eocén végén, az ő helyükre léptek a különféle mókusok és pelék), később pedig Afrikában.
Azonban erre csak a jövőbeli kutatások adhatják meg a választ.
Forrás: Phys.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése