Új venezuelai növényevő - Laquintasaura venezuelae

Mark Witton illusztrációja

Svájci és angol paleontológusok tegnap (2014.08.08) közhírré tették az általuk felfedezett új növényevő dinoszauruszt. A Laquintasaura venezuelae-nak keresztelt lényt, mint ahogy azt neve is sugallja, Dél-Amerika legészakibb részén, Venezuelában találták, amiről eddig úgy gondolták a tudósok, hogy lakatlan volt, mert ott egy száraz sivatag terült el akkoriban.
Mondjuk nem tudom, hogy erre mire fel következtettek, mert a mai sivatagokban úgyanúgy élnek emlősök és madarak (ma élő dínók), akik a ma élő legdominánsabb gerincesek, akkoriban pedig a dinoszauruszoknak járt ugyanez a szerep, tehát semmi akadája se volt annak, hogy nem alakulhattak volna ki sivatagi, illetve hegyekben élő fajtáik. De ezt csak mellékesen mondtam...

A Laquintasaura az egyik legidősebb madármedencéjű dinoszaurusz volt, amit valaha is találtak Dél-Amerikában. A késő-triász és kora-júra határán élt, majdnem 200 millió éve. Egyébként a madármedencéjűekhez tartoztak az olyan dinoszauruszok mint a Stegosauriák, Ceratopsiák, illetve Ornithopodák (ezekről a medencékről majd lesz egy cikk, hogy mit és hogy).

Tom Parker (logikusan) tollas rekonstrukciója.

A fajból összesen 4 példányt találtak az Andok hegységben található La Quinta formációban.
A legnagyobb egyedek egy közepes termetű kutyának felelhettek meg, 1 méteres testhosszal. Mint sok korai madármedencéjű, ez is valószínűleg két lábon (Bipod) járhatott.
A leletek alapján kis csapatokban élő állat lehetett, én személy szerint az akkori idők szurikátáinak titulálnám. Omnivora, vagyis mindenevő dinoszaurusz volt, ami javarészt növényevő lehetett, ám kis tühegyes fogai alapján a rovarevés is valószínű. A pontszerűen tűhegyes, recézett fogak a legalkalmasabbak a kitinpáncél viszonylag kis harapási erővel történő szétrágásához. Talán egy hiányzó láncszem a húsevésről növényevésre történő átváltásra? Szerintem elképzelhető.

A legteljesebb egyed fosszíliái.

A kőzetrétegek tanúsága szerint a Laquintasaura nem sokkal a Triász végi nagy kihalás után élt, tehát ez a faj viszonylag hamar talpra állhatott a katasztrófát követő időkben. Ha engem kérdeztek nem lehetetlen, hogy pont az ebben a kihalási eseményben elpusztult nem Archosauria Archosauromorpha növényevők által hátra hagyott ökológiai fülkéket kezdte kitölteni. Az ő kihalásuk adták meg a lehetőséget, hogy folyamtosan változtasson étrendjén, előkészítve az utat ezzel az olyan híres madármedencéjűek kialakulásához, mint a Stegosaurus, Triceratops vagy a Parasaurolophus.

Egyenlőre nem sikerült egy akkoriban élt dínó családba se besorolni, viszont a Laquintasaura igazi kulcsfigura lehet abban a kirakósban, hogy egész pontosan honnan indult el a madármedencéjűek evolúciója. Ráadásul hála neki a dinoszauruszok családfájának korai hajtásait is jobban megismerhetjük.

FORRÁS:
Angol cikk a Laquintasauráról