Oldalak

2014. május 7., szerda

MONDTAM HOGY HALEVŐ VOLT!!!

Kedves olvasóink! Hölgyeim és uraim! Most valami egészen hihetetlen hírt fogok veletek közölni!

MEGTALÁLTÁK A DEINOCHEIRUS KOPONYÁJÁT!!!!!!!!!!!





Úgy bizony, nem a szemetek csal, tényleg ezt írtam! Annyi évtized után dínós könyveink rejtélyes hosszú karú, hosszú karmú óirás Ornithomimosauriájáról szépen lassan tisztább képet kapunk.


2014. május.01. egy egész hazatérési ceremóniát rendeztek az Bugiin Tsav kanyonban talált néhány Deinocheirus maradványnak köztük a koponyával!!! A vizsgálatokra viszont még várni kell.
Eddig pusztán a hatalmas karok voltak meg kiindulási pontként, hogy a tudósok spekuláljanak milyen is lehetett, most viszont már komolyabb betekintést kaphatunk arról, hogy mi is lehetett igazából a Deinocheirus.

A legelső elméletek  arról szóltak, hogy ez egy nagy, sauropoda vadász terminátor hentes volt, aki a karjaival belezte ki és darabolta fel a növényevőket.
Aztán tüzetesebb vizsgálatok után rájöttek töredékes csípőcsontjai és vállöve alapján, hogy egy hatalmas Ornithomimosauria ezért nemes egyszerűséggel egy óriás Gallimimust csináltak belőle. Igen, mert hogy ha egy nagy állat egy bizonyos tulajdonságban hasonlít egy sokkal kisebbre akkor bizonyára az egész állat ugyanúgy nézett ki. Mert az Elefánt is úgy néz ki mint egy Szírti borz, ahogy egy T.rex is úgy nézett ki mint egy Guanlong. Köszönjük tudóskáink.....FUCK LOGIC!!!

Az után jöt egy még bődületesebb baromság, hogy talán lajhár módjára a fára mászáshoz használta karjait. Hát nem is tudom....az Óriás lajhárok másztak fákra? Nem, na látjátok. Akkoriban Mongólia flórájára nemis voltak jellemzők az olyan óriás fák amik esetleg elbírták volna, de a karmai görbületei se tették volna ezt lehetővé.

A múlt évben találták meg végre testének további részeit is: KAPCSOLÓDÓ POST
Mostmár tudjuk, hogy rendelkezett a Spinosauridae-ákéhoz hasonló megnyúlt csigolyanyúlványokkal, melyhez nagy valószínűséggel izmok tapadhattak, mint a Grizzli medvénél. Ha kiindulunk abból, hogy a Góbi sivatag akkoriban is sivatag volt, pusztán a mai formájától sokkal nedvesebb, több erdőfoltokkal tűzdelve évszakosan változó folyó és növénytakaróval, mint az Okavango delta; akkor rájöhetünk, hogy  a Grizzlihez és a Tevéhez hasonlóan ebben akár zsírt is elraktározhatott ínségesebb időkre. És nekem már ekkor belehasított az elmémben... "Mi van ha csakúgy mint a Deinonychosauriák Dél-Amerikában (Austroraptor) és az esetleges Afrikai Noasauridae-ák (Masiakasaurushoz hasonló formák) Ázsiában az Ornithomimosauriák vették át a kihalt Spinosauridae-ák helyét a  Kréta időszak Maastrichti korában?"

Tehát bolygó szerte ez a megüresedett ökológiai fülke belett töltve más dinoszaurusz családok képviselőivel, jelen esetben a Deinocheirussal.
Ám elméletemet igazolni kellett, és itt volt a probléma, a fej még mindig hiányzott. Ez az oka, hogy egy-két társszerkesztő se tudta elképzelni halevőként.


És eljutottunk hát a jelenbe. A Deinocheirus (ugyanolyan könnyű leírni, mint a Hatzegopteryx-et vagy a Quetzalcoatlus-t) koponyáját legelőször a világon egy belga tudós, Francois Eskuile (ejtsd: Franszoá Eszkíll vagy valami hasonló) találta aki a belga Királyi Természettudományi Intézetnek adományozta. A kezdeti vizsgálatokat egy mongól tudós, R.Barsbold végezte.

Jöjjenek hát a képek:


Mint azt láthatjátok, a koponya nagyon eltér a legtöbb Ornithomimosauriáétól, de ugye nem kell ismét az elefánt-szírtiborz példával dobálóznom?
Formailag nagyon emlékeztet első ránézésre egy Hadrosauriáéhoz, ám vannak jelentős különbségek amelyek rácáfolnak az "Ááá ez biztos csak egy hadrosaurus fej ami odakeveredet" sárdobálásra. Az orrnyílások (external naris) aránytalanul aprók egy Hadrosauriáéhoz képest, képtelen lenne a vokalizációra ami a Hadrosauriák védjegye és nem lenne sok értelme a komunikációjuk eszközét elveszíteni. Volt aki azt javasolta, hogy talán a Hadrosauriákhoz hasonlóan növényevő volt, ám az a legelésző ökofülke már foglalt volt. Huaxiaosaurus, Tsintaosaurus, Charonosaurus, sroljam még? Még csak fogai se voltak hátul így elég nehézkes dolog lett volna neki a legelészés.
Akkor talán óriási kacsa módjára a vízinövényekkel táplálkozott? Ő lett volna a valódi Trachodon?
NEM!
A Prehistoric Parkban igaz azt állítják, hogy az Ornithomimosauriák csőrét megvizsgálva arra jöttek rá a tudósok, hogy olyan kefeszerű képletek voltak a csőrükben mint a kacsáknak. Csakhogy ezt pusztán egyetlen tudós állítja (amennyire én tudom) és túl sok alapja nincs is, már az állatok futómadárszerű testfelépítését is figyelembe véve. A fosszíliák alapján nem túl valószínű, hogy lett volna bármi is a száj belsejében. Pusztán egy mindenevéshez alkalmas csőrük volt oszt cső.
De hát akkor mégis mit ehetett az óriás Deinocheirus?
HALAT!
Így igaz....most mit bámultok, mint ha hülyének néznétek? Na jó, csak, hogy  ne nézzetek hülyének jövök egy példával is:


Amint megláttam a koponyát, rögtön a Kanalasgém jutott eszembe. Persze előtte meggyőződtem róla, hogy tényleg nincs e foga, valamint számításba vettem, hogy kacsaként se táplálkozhatott. Egy az egyben ugyanazt a formát látjuk, mint a Kanalasgémnél. Egy csőr, ami lényegébe egy hosszú nyél, aminek a vége kiszélesedik és ellaposodik, s ezzel tökéletes a halak elkapására.



C.M. Kosemen festménye

Ázsia halevőinek az ökológiai fülkéje amúgy is egy fehér folt volt EDDIG, miért ne lehetne a Deinocheirus az Austroraptorhoz és az afrikai Noasauridae-ákhoz hasonlóan a Spinosauridae-ák örököse?

PLUSZ nagy valószínűséggel neki is voltak tollai, mint szinte minden dinoszaurusznak. 2012-ben végre hitelt nyert a "tollas Ornithomimosauria" elmélet, úgyhogy ez alól a Deinocheirus se lehetett kivétel.

Legközelebbre jöhet mostmár Amerika is! Ott talán egy óriás Comsognathidae volt a halevő ami az ázsiai "óriás" copsognathidae-ból, a Sinocalliopteryx gigas-ból fejlődött ki? Vagy egy halevő életre áttért Ceratosaurus méretű Troodontidae? Miért ne?

A Mezozoikum még mindig tele van fehér foltokkal...



FORRÁS:
DEINOCHEIRUS KOPONYA



1 megjegyzés:

  1. Idézek a wikipédiáról:

    "A kanalasgém csak olyan sekély vizekben tud táplálkozni, ahol a lába eléri az aljzatot. Táplálkozásakor csőrét nyitva tartja, fejével jobbra-balra kaszál. Amennyiben érzékeny csőréhez valami hozzáér, azonnal összezárja, és zsákmányát lenyeli. Tápláléka piócákból, puhatestűekből, halakból és kétéltűekből tevődik össze."

    Tehát eme faj nem 5-8 méteres halakat evett, hanem ő hozzá képest kicsiket. Egy óriás kanalasgém. ennyi.

    VálaszTörlés