Új dínó név: Bolyhoska

Archosauria, mi is ez?

Uralkodó gyíkok a jelentése. Mi itt a gond? Három nagy archosauria ágat lehet elmondani. Dinosaurus, Pterosaurus és krokodilok. Ebből kettő irtózatosan nem felel meg a gyík szónak. Eme bejegyzés arról fog szólni, hogy az iskolában tanult és közéletben sőt tudományos életben használt hal – kétéltű – hüllő – madár – emlős felosztás totálisan retardizmus (és nem darwinizmus) anyagi manifesztálódása.

Mért? Madarak dínók, ám a dínókat hüllők közé sorolják. Akkor most hogyan lehet egyen rangú a hüllő és madár? Én szerintem és más szerint is, madár helyet Archosauria lenne a megfelelő szó. Mért is?

A tollak történelme

Kezdetben a Dinosaurusok és madarak közti kapcsolatot nem is sejtették. Majd lő’ Archaeopteryx. Igen ám észrevették a hasonlóságot, de ő már azonnal egy röpképes madár lett. Holott nincsenek megfelelő izmai. Az Archaeopteryx szerintem inkább egy kis ragadozó futkározó, fára mászó és onnan levetődő és kicsit sikló kis ragadozó volt. Azaz elképzelés, hogy repült sajnos még ma is tartja magát.

Lő’ Proavis. Hiába volt bizonyíték, meg kellet alkotni egy fiktív láncszemet, ő volt a Proavis. Mint láthatjuk, egy gyík tollakkal. Ez lenne a hüllő (dínó) és madár láncszem. A tollak már a repüléshez fejlődtek ki. Mért is? Mert az Archaeopteryx az akkori vélekedés szerint már repült és hasonló.
Mondanom sem kell, a Proavis sosem létezhetett, mivel az elv hogy tollak a repüléshez fejlődtek ki hibás, holott a tollak nem e miatt fejlődtek ki, még a szárnytollak sem.

Lő’ Protoavis azaz a bizonyíték, hogy a madarak nem dínók. De mégse. – Ha jól rémlik egy régebbi dokumentumfilm vagy tán netes cikk kérkedett azzal, hogy eme késő triászi madárelőd a bizonyíték, hogy a madarak nem dínók. Mért is? SZÁRNYTOLLAK!

Mi ezzel a gond? Az, hogy ez egy földön rohangáló kis ragadozó, tollai még siklásra sem voltak valami jók. Tehát egy szárnytollas kis dínócska. Sőt isten igazából, ha jól tudom a tollakra nincs is bizonyíték. Ennyit erről.

Lő’ négykamrás szív a Thescelosaurus esetében 2000-ben olyan nagy port kavart, hogy a dínók nem hidegvérűek, sőt lehet nem is hüllők, hogy még az is felmerült, hogy valójában emlősök és így a madarak is. Azért ez gyermeki fejemnek akkor WTF volt, hogy emlős… hol van cicije egy csirkének? Oké, hogy van mellizma, ami finom is, de emlős mégis a szoptatásra utal.

Végül felmerült, hogy csak a madármedencéjűek melegvérűek, sőt az is, hogy mint a krokodilok a használt és friss vér keveredik. Sőt azóta az is, hogy a szív nem is szív hanem valami más szerv.

Mondanom sem kell, hogy a Jurassic Park a maga idejében ultra radikális volt a minden dínó melegvérű elvével. (Ma meg a tollatlanság miatt szidjuk…) Viszont már ekkortájt felvetették a tollas raptorok ötletét. Igaz, hogy ez majdnem közröhej tárgya volt.

Lő’ Psittacosaurus amit mint első tollas madár medencéjűt láttam saját életemben. Kezdetben fantazinak tartottam, mivel akkortájt még úgy voltam vele, hogy csak pár dínó viselt némi tollat és a tudomány is ezt sulykolta. Majd kiderült, hogy nem. Bár még ekkor konvergens evolúciónak betudható volt eme tüskeszerű tollazat. Bár én már ekkora tollas Tricit vizionáltam.

Vagyis eme állat esetében még az volt a vélekedés, hogy külön fejlődött ki a Theropodák tollaitól.

Lő’ Tianyulong mi úgy ám tollas volt! Ő egy Heterodontosauridae és ez az ami felvetette pár tudósnál, hogy a hüllő- és madármedencéjűek közös őse eleve tollas volt. Ám mondanom sem kell, hogy valamiért szeretik eme tényt fiókba rejteni. Eme állat miatt már a kültakaró konvergens evolúció révén való kialakulása mind két csoportnál már kuka.

2009 óta tudjuk a tényt, hogy minden dínó eleve kültakarós őstől eredhet. Mégsem íródott erről komolyabb tudományos értekezés, sőt dokumentumfilmben sem értekeznek erről. Még mindig különlegességként mutatják a tollas dínókat, holott a tollatlan dínók lennének azok.

Lő’ pycnofibres. Ez a Pterosaurusok kültakarójának neve és ezt már jó sok évtizede ismerjük, úgy 4 évtizede. Ám még mindig repülő hüllőzzük őket… Egyszerűségkedvéért nevezzük csak tollnak. Bizony. Mért is?

Mondjuk úgy, hogy két évtized alatt elértünk a hüllőtől az eleve kültakarós dínókig, majd észrevesszük, hogy rokon állatcsoport is rohangál, mármint repked ilyesmivel. Meg a toll, mint szó könnyebben kimondható, mint a „pycnofibres”.

Kedves Leaellynasaura, baj hogy bolyhos?

Ám akkor, íme egy családfa az Archosauriákról.

Az elv egyszerű. Adott egy hüllőszerűség, minek négykamrás szíve van, ő az első Archosaurus Egyik fejlődési ág megmaradt a pikkelyeknél (pl. krokodilok), ám a másik valami miatt pikkelyek mellé még szőrszerű képleteket, vagyis pycnofibrest növesztett. Az ok a hőszigetelés lehetett, vagyis melegvérűségre az esély jóval több, mint 50%. Vagyis a használt és az oxigénben gazdag friss vér nem keveredik.

Azzal, hogy este is kihűlést minimalizálva tudtak a korai Archosauriák mászkálni, fel tudták venni a versenyt a Synapsidákkal. -> Vagyis a kültakaró a szörszerű kis pihés valami már a Dinosaurusok előtt kialakult, a dínók csak a ma ismert tollakat fejlesztették ki.

Tollak típusai

Toll szó hallatán sajnos jó pár embernek az íróeszköz jut eszébe, és pedig nem a madarak szárnytolla. (Eredetileg főleg lúd szárnytoll volt íróeszköz, bár ezt mindenki tudja.) Tehát a toll alatt ezt értjük. Kis történet, még régebben ismerőseim olyan nagy gúnyt csináltak abból, mikor felvettem, hogy a T-rex tollas, hogy csak nosza. Fő viccelődés az volt, hogy a csökevényes kezeivel meg hogy tudna repülni.

De mondok jobb retardizmust. Jurassic Park Builder játékban a jégkorszaki park madarain kívül csak egy dínónak van még tolla. A Yutyrannusanak. Ám az egész állatot szárnytollak fedik, holott pihés tollakról van szó. Egész játék egyetlen tollas mezozoikumi dínója, és még az is látványosan hatásvadászosan el lett rontva.

Tehát emberek többségében a tollak ezt jelentik. Ami helytelen, sőt nagyon is nem csak ezek a tollak.

Mivel az Archosauriák kültakarója külön alakult ki az emlősökétől, ezért a hétköznapi szóhasználatban, sőt az átlagos tudományos nyelvezetben is bekategorizálni, hogy toll, prototoll, tüskévé módosult prototoll és pycnofibres nem túl szerencsés. Archosauriák kültakarósságát amennyiben elfogadjuk, hogy közös őstől ered, célszerű tollnak nevezni. Így a Pteranodon is tollas volt. Viszont mikor már részletesebb tudományos értekezésbe csöppenünk, akkor a már a különböző toll típusokat célszerű megkülönböztetni.

Így szőr és toll mi ismert kültakarónk van. Nem pedig szőr, pycnofibres, prototoll, toll stb. És mint írtam a ma ismert tollak egy szőrtől külön kifejlődött kültakaró család utolsó sarja.

Ma ismert toll típusok

Most lopok a Wikipédiáról:

· Pehely- vagy testtollak - Közvetlenül a bőr fölött helyezkednek el, ágaik puhán szétterülők. Jó hőszigetelők.

· Kontúr- vagy fedőtollak - A pehelytollak felett helyezkednek el.

· Evező- és kormánytollak - A repülésben van jelentős szerepük, formájuk, nagyságuk, színük változatos.

· Módosult dísztollak.

Pycnofibres inkább szőrszerű szál mint toll, ám mégsem szőr. Pontos eredete nem ismert, feltehetően az archosauriák pikkelyeinek erős módosulata. Később lágyabbá válhatott, majd a Dinosaurusok kifejlesztették a ma tollnak ismert dolgot, mi egy merevebb szálhoz több összefüggő kisebb szál tartozik. (Elég konyhai nyelvezet volt, remélem.)

Viszont a Theropoda Dinosaurusok (és nem mernék a Protoavis miatt tippelgetni) sajátossága eme toll.

Mint ismeretes a Ceratopsidáknak üreges tüskeszerű kinövéseik voltak, mik nagyon nagy eséllyel a prototoll módosulatai. Én személy szerint felvettem, hogy hasonló már Stegosauriáknak is lehetett, és mit ad Isten, erre már más is gondolt és elképzelését meg is örökítette egy szép igényes alkotásban.

Vannak Dinosaurus bőr kövületek, ám tollak nincsenek. Eme lenyomatok hiányosak, nagyon is azok. Sőt, a legtöbb Dinosaurus tényleg jó kellemes meleg klímán élt, minek kellene nekik toll bunda? Ám ne feledjük el, hogy az összes emlősnek van szőre, még az elefántnak is, hiába nem kell neki. Illetve a farok végi pamacs és szemet védő szempillák kellenek neki. Ám testén így is vannak elvétve szőrszállak, rokona a mamut pedig gyapjas volt. Vagyis míg pl. egy Ceratopsida fajon alig van pár száll toll, addig egy sarki rokon faj pedig Hogyishívjákra hasonlít az Addams Family-ből.

Visszatérve a bőr kövületekre. Pár száll pihés toll a sok pikkely közt. Akár el is veszhetett az évmilliók alatt, vagy akár el is siklothattak fölötte a szakértők.

Vajon lehetett ilyen az Apatosaurus?

Vagy tán csak a fiókán volt jelentősebb pihetakaró, míg fióka volt?

Tollas Parasaurolophus, csupán csak ennyi tollacska.

Jöhet érdekes ellenérvelés, hogy tojásokban talált már kikeléshez közeli embriókon nincs semennyi tollra bizonyíték. És? Madaraknál két féle fióka típust különböztetünk meg, fészeklakót, és fészekhagyót. Fészekhagyó pl. a kacsa fiókák, ők már pihésen bújnak elő és nem sokkal később már úszkálnak. Ám ragadozó vagy énekes madár poronty teljesen pucér.

Vagyis ha elfogadjuk, hogy minden dínó tollas és, hogy a fiókákon több volt a toll, míg a felnőtteken faja válogatja módon volt pár száll vagy több, akkor a frissen kikelt fiókán nincs, vagyis fészeklakó? Akkor viszont utódgondozás volt.

Még pedig olyan utódgondozás, hogy oda kellet nekik vinni az élelmet. Ami bizony a jósok tonnás Sauropodák esetén érdekes, sőt ha még fel is öklendezik az előemésztett élelmet. Nem kizárható dolog, hogy szinte minden dínónál volt utódgondozás. Még megemlíteném a begytejet. Egyes madaraknál mind az anya, mind az apaállat termeli. Én elképzelhetőnek tartom, hogy a Sauropodák első pár napban vagy hétben felöklendezett előemésztett növényekkel vagy begytejjel etették a fiókákat és amint megerősödtek indulhatott a csorda az útjára.

Szárnytollra még mindig nem érkezett magyarázat. A szárnytollak eredetileg nem a repülés miatt jöttek létre. Hanem felületnövelésre. Ha az állat széttárja a mellső lábait a tollak segítségével nagyobbnak tűnik, így elrettentésre alkalmas. Továbbá ha élénk színekben tündököl, akkor pedig udvarlásra. Kistermetű szárnytollas fajok pedig rájöhettek, hogy magaslatról levetődve siklásra is alkalmas, végül így indulhatott meg a madarak kifejlődése.

És akkor így lehetséges, hogy a Pterosaurusok mért bőrszárnyat növesztettek. Azért mint a denevérek. A szőrből illetve pycnofibresből nincs olyan jó masszív merev szál, mivel meg lehetne lovagolni a levegőt. Ám a szárnytollak már alkalmasak voltak.

Lehetséges Pterosaurus kifejlődés lehetséges ptero-dínó közös ősből, mi még csak pycnofibresszel rendelkezett.

ELLENÉRV! Jah, van ilyen. Mégpedig egy magyar kutató tollából. (Nem emlékszem a nevére.) Úgy egy éve olvastam erről cikket. Kutató szerint a tollak kifejlődése konvergens evolúció. A madaraknak nincs köze a dínókhoz. Madarak a Triász korban tengeri életmódot folytatott állatok voltak, a szárnytollakat pedig a víz alatti úszásra használták. Az úszás folyamán erős izmok jöttek létre, majd a repülésre szolgáló tollak és izmok már készen voltak.

A fáról vagy más magaslatról való levetődés és siklás pedig ezért nem lehet evolúciós lökés, mert a sikló állat ha verdesni próbál a szárnyaival, főleg még repülésre alkalmatlanokkal, akkor csak elrontja a siklást. Tehát a fáról leugráló sikló dínókból nem lehettek madarak.

Szerintem mondanom sem kell, hogy nem rajongok eme elméletért, főleg, hogy tényleges vízi életmódot folytató madarak szárnya kicsi.

Titanlizard értekezése a melegvérű krokodilokról

(Mert eddig W.B. azaz AvPWar voltam.)

Krokodil, ami melegvérű? Most bizonyára azt gondoljátok, hogy AvPWar barátunkkal megőrültünk, és legszívesebben utalnátok befele minket a gumiszobás épületbe…

A „krokodil” szót hallva, mindenki azokra a vízből kirobbanó, prédájukat a vízbe fojtó, szárazföldön az esetek többségébe testüket vonszoló hüllőkre gondol. Vannak azonban lényeges különbségek, amik elkülöníthetik őket az igazi hüllőktől. Az egyik ilyen az agykéreg. Az agykéreg szinte minden Archosauriára jellemző, s ez az, ami elkülöníti őket a hüllőktől. Előre tervezhetnek, s problémákat is megoldhatnak. A másik ilyen az utód gondozás. Az utódok gondozása kikelésüket követően olyas valami, ami szintén egyedivé tehet egy Archosauriát az igazi hüllőkkel szembe, lásd: ma a krokodilok és madarak. A gyíkok, teknősök és kígyók nem tesznek így. Ok, legfeljebb 1 a sok közül (szikla piton), ám Archosauriáknál szinte mind gondozta az utódait.

Ám az a csoport ahova a krokodilok is tartoztak azonban sokkal változatosabb volt diverzitás terén.

Az Archosauriákon belül létezett két nagy csoport. Az Avemetatarsalia és a Pseudosuchia. Az előbbiekhez tartoztak a Pterosaurusok és Dinosaurusok (melyeknek akár közös őseik is lehettek). A Pseudosuchia volt ennek a testvércsoportja, s ide tartoztak a krokodilok, és minden egyéb más Archosauria ami közelebb állt a krokodilokhoz, mint a Dinosaurusokhoz vagy a Pterosaurusokhoz.

A pseudosuchia -ák nagy diverzitással bírtak, s szinte minden lehetséges ökológiai fülkét sikerült betölteniük, mind növényevő és húsevő szempontból egyaránt, Pl: Aetosauria (Desmatosuchus), Phytosauria (Rutiodon), Rauisuchia (Postosuchus, Saurosuchus), Eusuchia (összes mai krokodil és azok ősi rokonai), Thalattosuchia (Metriorhycnhus).

A nagy Rauisuchiák hatalmas szárazföldi Archosauriák voltak, akik a triász időszakban a kései nagy theropodáknak feleltek meg. Képesek lehettek ritkán a hátsó lábukra állni, ám az üreges csontok és a légzsákok hiánya nem tette lehetővé, hogy sokáig így maradjanak, hisz ezek a jellemzők segítettek a dinoszauruszok tömegét csökkenteni, melynek köszönhetően dominánsakká váltak. Az Archosauriák úgymond védjegye a szemek és az orrnyílások közt elhelyezkedő nyílás, az úgynevezett „antorbital fenestra” (röviden a.f.). Eme nyílás célja az volt, hogy az adott melegvérű állatot segítse a felesleges hőt leadni, valahogy úgy, mint ahogy azt ma az elefánt teszi a fülével. Eme nyílás jelenléte jelzi, ha egy Archosauria melegvérű volt vagy se. Ennek mérete pedig utalhat még arra, hogy a gazdája mennyire meleg éghajlaton élhetett.

Csak érdekességként, a sauropodáké viszonylag kicsi volt, tehát vagy nem is volt annyira meleg ahol éltek, vagy találtak más megoldást a hűtésre (pl. nagy nyaklebernyeg, ami az elefánt füleinek felelhetett meg). Apróbb termetű Archosauriáknál is ugyanezt látni, mert az apró melegvérű állatok hamar kihülnek, ezért megpróbálnak minden hőt megtartani, ezért sincs szükség nagy a.f-re.

A Saurosuchusnál már valamivel kisebb nyílást látunk, mint a pár millió évvel korábban élt Postuschusnál, s később már azt látjuk, hogy a legtöbb Pseudosuchia, így az Eusuchiák és Phytosauriák már teljesen elvesztették. Ennek okait talán abban lehet keresni, hogy míg a Dinosaurusok és Pterosaurusok elkezdték meghódítani a szárazföldet és eget, ahova gyors anyagcsere kellett, addig a Pseudosuchiák (már amennyi megmaradt a triászra és jurára) elkezdtek visszatérni a hidegvérű ektoterm életmódra, mert ezen túlélők javarészt már csak a vizekben éltek. Egyedül a Notosuchiák lehettek, akik még a szárazföldeken kisebb ragadozó, illetve mindenevő szerepet kaphattak, de ezeknél már csak egy-két fajnál találni antorbital fenestra-át, azok is aprók voltak, tehát már ezek is ektotermek voltak. Esetleg ezek közül csak a Mahajangasuchidae-ák jelenthettek veszélyt a nagyobb Dinosaurusokra és Pterosaurusokra, pl: Kaprosuchus saharicus

A Phytosauriák még a triász végén kihaltak, valószínűleg mert nem versenyezhettek az Eusuchiákkal. A Talattosuchiák a tengerekbe vándoroltak, ahol a konvergens evolúció révén meglehetősen Ichthyosauriaszerű testet fejlesztettek ki, s talán hozzájuk (és tengeri teknősökhöz) hasonlóan gigantotermiát használtak a hidegvérűség mellett, hogy ha hidegebb vizekbe vándoroltak, ne pusztuljanak el, plusz esetleg elevenszülők is lehettek. Ám végül a Squamat Mosasauriákkal való versengés során ők is kihaltak a kréta elején.

Az Eusuchiák képviselői, így a mai krokodilok maradtak fenn, mint Pseudosuchia képviselők. A Pseudosuchiáknak léteztek meleg és hidegvérű formáik egyaránt, melyek közös ősökre vezethetőek vissza az Avemetatarsaliákkal, ám velük ellentétben, ma ismert túlélő változataik a hidegvérűek közül kerültek ki. A lassú anyagcserének hála túlélhettek több nagy katasztrófát is, s a valódi hüllőkkel együtt lehetnek köztünk ma is.

Hosszú hablatyolásom rövidebb verziója:

A ma élő krokik melegvérű ősi rokonok utolsó élő örökösei, ezért nem számítanak igazi hüllőknek, még ha egyes tulajdonságok alapján azoknak néznénk őket. Ennyi…

Rendszerezzük tehát

Krokodilok közt élhettek melegvérűek. Az, hogy a ma élő fajok melegvérűektől származnak vagy, csak távoli rokonok, mert csak közös ősük volt.

Dinosaurusok minden neme rendelkezett tollakkal. Némelyik csak pihékkel és abból is csak pár szállal, míg egyes fajok tüskékké alakították ezeket. (Mint a sün a szőrét.)

Legelső dínók tollassága, és hogy családfán közös nagy ágon vannak a Pterosaurusokkal kik pycnofibresszel rendelkeztek, az arra ad esélyt, hogy a közös ősük eleve kültakarós állat volt. Tehát a tollak lehetségesen a pycnofibres amolyan erősen módosult változatai, és mivel nincs a pycnofibresre jobb magyar szó a toll szó rá megengedhető, amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy a pycnofibres valójában nem toll.