Oldalak

2013. április 29., hétfő

Hányadik napon teremtette Isten a dinoszauruszokat?


Néhány napja a Redditen bukkant fel, és éppen most fut be sok százezer megosztással járó karriert a Facebookon az a fotó, ami állítólag egy dél-karolinai katolikus magániskola negyedik évfolyamának tudományórai tesztjét ábrázolja (az amerikai általános iskolákban az alsóbb tagozatokban tudomány címszó alatt foglalkoznak az összes természettudományos témával a biológiától a kémián át a fizikáig). A tesztben a kreacionista elmélet alapvetéseire kérdeznek rá – nincs evolúció, a Föld nem több milliárd, hanem csak párezer éves, stb. –, és az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó kisdiák meg is kapja a maga csillagos ötösét és száz százalékos értékelését.



Részletek Index Hányadik napon teremtette Isten a dinoszauruszokat?

2013. április 18., csütörtök

Sárkányok Birodalma

Egy jó kis sárkányos álldokumentumfilm.Érdemes megnézni.

2013. április 14., vasárnap

Ti küldtétek: titanlizard Ganeosaurus vs Ichthyophaganax


 A lények Dougal Dixon könyve alapján készültek el. Részletek

A Folyami cserkész (Ichthyophaganax rex) és az Ínyenc (Ganeosaurus tardus) a kainozoikumi dinoszaurusz világ legnagyobb ragadozói.

A hím Ínyenc 20 méter hosszú, súlya pedig 14 tonna. Álkapcsa 2 méteres, harapó ereje 8 tonna, fogai pedig 25 centiméteresek. Karjaira kicsik, mint minden Tyrannosauroidea-nak

A nagy hím Folyami cserkész egy kolosszális, 28 méter hosszú és 20 tonna súlyú vadász. 8 méterrel hosszabb és 4 méterrel magasabb, mint az Ínyenc. 4 méteres koponyájának harapó ereje 4 tonna, fogai pedig 20 centiméteresek. 5 méteres, erős karjai képesek felemelni egy nagyon nehéz zsákmányt is. Ezek a karok képesek betörni egy Ínyenc koponyáját is.

Szóval ki a nyertes?

2013. április 11., csütörtök

Ősvilági kaland, Dinoszauruszok földje

Szintén két remek oldal azokanak akik szeretik az őslényeket és nem lusták olvasni, Orosz Istvántól.

Ősvilági kaland
Dinoszauruszok földje

2013. április 7., vasárnap

2013. április 6., szombat

Primeval történetek

Orosz István Spin-off-ja az Eredeti Őslények kalandorainak. Kellemes olvasást.

The New Dinosaurs

G-man új projectje: The New Dinosaurs

Egy alternatív evolúció,ami Dougal Dixon könyve alapján készült el. Sok tekintetben hasonlít az eredeti könyvre, de vannak benne változtatások jócskán, annak érdekében, hogy megfeleljen a jelenlegi elképzeléseinknek a Dinoszauruszokról. Az ilyen eltérések pl. az állatok külsejének tudományosan elfogadhatóbb megváltoztatása, vagy néhány lény Dinoszauruszokon belül más csoportba helyezése (ma már tudjuk, hogy a Tyrannosauridae-ák nem a Carnosauriákhoz, hanem a Coelurosauriákhoz tartoztak és ezek megjelenítése is sokkal madárszerűbb)Rengeteg új lény is megjelenik akiket nem láttunk a könyvben. Ilyenek az Ichthyophagidae-ák, akik az okos Troodontidae-ék halászó leszármazottai. A lábukon lévő gyilkos karom elvesztette jelentőségét, így az is már csak ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő.Vannak olyan teremtmények, akik felváltottak könyvben szereplő dínókat, ilyenek pl. a Noasauridae-ák és az Abelisauridae-ák akik a könyvben szereplő Megalosaurusokat váltják fel.

Ganeosaurus tardus

 Az Ínyenc (Ganeosaurus tardus) a második legnagyobb ragadozó a bolygón. Orrától a farka végéig 20 méter hosszú, tömege eléri a 14 tonnát. Őse a Tyrannosaurus rex, ami Észak-Amerikából vándorolt át Dél-Amerikába. Az itt őshonos Abelisauroidae-ok nem tudtak versenyezni a sokkal intelligensebb és jobb térlátású Tyrannosaurodiae-okkal. Észak-Amerika nagy részéről eltűntek a Tyrannosauroidae-ok. Ma már Ázsia szerte, és Dél-Amerikában élnek. Az Ínyenc a Nototyrannidae-ok legnagyobbik faja, ami Dél-Amerikában őshonos de gyakran meglehet őket figyelni Észak–Amerika legdélebbi területein is. A legtöbb Tyrannosauroidae-al ellentétben tollazata nagy része eltűnt. Csak a fiókák viselnek tollakat a testükön. Felnőtt korra a toll eltűnik csak a hímek karjain és farkán figyelhetőek meg a pompás, színes tollak.

A hím és a nőstény között olyan nagy a különbség, hogy akár külön fajnak is nézhetnénk őket. A hím a hosszabb és a magasabb, erős izmos lábaival akár 35km/h-val is képes szaladni, hatalmas farkának csapkodó mozdulataival adja magának a lendületet. Karji rövidek és izmosak, és mindkettőn 2 helyett már csak 1 karom látható. Ezekkel ragadja meg a nőstényt párzáskor. Fején egy nagy piros bőrtaréj látható, a hímek ezekkel próbálják egymást megfélemlíteni. A karokon és a farkon lévő színes tollakkal pózolnak a nőstényeknek. Egy hímnek akár 5 nőstényből álló háreme is lehet.

A nőstény testfelépítése teljesen más. Teste alacsonyabb, lábai rövidebbek, futásra szinte egyáltalán nem képes, innen a tudományos nevükből a „tardus” vagyis „lassú” elnevezés. Felnőtt korára egyetlen toll sincs a testén. Vadászatkor, amikor a fiatalok üldözik a prédát, a nőstények szerepe az, hogy megragadják azt, és tartani, amíg a hím meg nem érkezik, hogy 8 tonnás harapó erejével megölje a prédát.

Az Ínyenc koponyája különleges a theropodák között. A hatalmas izmok, melyek a rettentő harapó erőt segítik elő, olyan szinten képesek elernyedni, hogy az állat, képes kiakasztani az állkapcsát, így egy közepes méretű állatot, modjuk egy Sprintosaurust is gond nélkül képes leengedni a torkán. Sok nagy ragadozóhoz hasonlóan a döghúst sem veti meg.

 
Ichthyophaganax rex


Ichthyophaganax rex

 A Folyami cserkész (Ichthyophaganax rex) a legnagyobb ragadozó a bolygón. A hímek orruktól a farkuk végéig 28 méter hosszúak, és 20 tonna súlyúak. A nőstények sokkal kisebbek. A Troodontidae-okból kialakult új halevő húsevők, az Ichthyophagidae-ok legnagyobb képviselője, és ezzel a legnagyobb Deinonychosauria ami valaha is élt ezen a bolygón. Mint minden Ichthyophagidae-nál, ezeknél is az első lábujj (ami egykor a második volt, de a külön álló csökevényes első ujj ma már teljesen eltűnt) kampós karma elvesztette funkcióját, ami ma már ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő. A karokból kiálló szárnyszerű evezőtollaktól is megváltak, mert a halászat közben úgy is csak akadályozták volna őket. Újdonság azonban, hogy kifejlesztettek egy sokkal mozgékonyabb csuklót, ami emlékeztet az Arbrosauridae-okéhoz.
Troodontidae felmenőinek köszönhetően, a nagy húsevő dinoszauruszok között a Folyami cserkész a legintelligensebb, még ha nem is annyira okos, mint az egykori kistermetű dinoszauruszok. Koponyája 4 méter hosszú, az eddigi leghosszabb theropoda koponya. Szemei nagyok, és tökéletesen előre néznek, orrnyílásai pedig a fej tetejére vándoroltak. A tömör koponyacsontoknak köszönhetően harapási ereje eléri a 4 tonnát. Fogai élesek, így könnyebben tépi szét a húst, de más theropodákkal ellentétben kiegészíti étrendjét gyümölcsökkel, és bogyókkal is. Sokszor fogyaszt döghúst is. Észak Amerika a szülőhazája, de a legutóbbi jégkorszak után Dél-Amerikában is megjelentek. A Folyami cserkészek nevük ellenére nemcsak folyóknál, hanem mocsaraknál, és füves síkságoknál is megfigyelhetőek.
A hímet és a nőstényt könnyen meglehet különböztetni méretük és színük alapján. A hímeken sokkal színesebb, zöld-, kék-, és narancsszínű fedőtollak láthatók, míg a nőstényeken ezek sokkal fakóbb, sötétszürkeszínűek. A hímek szemei alatt kékes színű foltok is láthatók.
A párzási időszak nyár közepe fele szokott lenni, amikor a hímek tarkója mögül két hosszú toll nő ki. Ezek is segítnek a nőstények elcsábításában. Ha két nagyjából egyforma méretű hím találkozik, és nem tudják eldönteni, hogy ki vonuljon vissza, akkor az ilyen viták gyakran bonyolódnak harcokba, Ilyenkor egymást pofozzák és harapdálják. A győztesé lehet végül a környék összes nősténye.
A nőstények egyedül szokták gondozni fiókáikat.
Nyár vége fele, és ősszel elkezdenek a halakon és a közepes termetű dinoszauruszokon kívül minden mást is elfogyasztani, pl. tetemeket, bogyókat és gyümölcsöket. A legtáplálóbb azonban a halikra. Az összegyűjtött zsírmennyiség nagy része a hosszú farokban gyűl össze.
Ezután megkezdik a téli álmukat, amiből a tavasz első napjáig nem ébrednek fel.